A felperes lízingcég keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban a devizaalapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott általános szerződési kikötések tisztességességesek és ezért érvényesek.
A pénzügyi cég a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab) való fordulást is kérte az alaptörvénybe ütközés megállapítása érdekében, illetve, hogy a bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió bíróságánál, de ezeket a törvényszék elutasította.
A felperes szakértői eljárásra irányuló kérelmét, valamint zárt tárgyalásra irányuló indítványát ugyancsak elutasította a törvényszék. Az alperes álláspontja szerint az egyoldalú szerződésmódosítás kikötései nem felelnek meg egyebek mellett az egyértelmű megfogalmazás, a tételes meghatározás, az átláthatóság és az arányosság elvének.
A felperes jogi képviselője a tárgyaláson fenntartotta a kereseti kérelemben foglaltakat. A kérelem kiegészítéseképpen egyebek mellett kifejtette, a per alapjául szolgáló törvény sérti a jogállamiság elvét, a visszaható jogalkotás tilalmát, a szerződéses szabadság elvét, a bizonyítási teher megfordítása méltánytalan és alaptörvény-ellenes.
A felperes szerint a köztudomásúlag alacsony kamatozású devizaalapú pénzügyi lízingszerződéseknél előre látható volt, hogy a költségek emelkedhetnek, s nem ment túl a normális kockázatvállalás határán. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felügyeleti hatóság többször vizsgálódott a pénzügyi intézménynél és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan nem emelt kifogást. A felperes jogi képviselője azt kérte, csak azokat a szerződéses feltételeket utasítsa el a bíróság, amelyeket tisztességtelennek ítél, egyebekben kérelmének adjon helyt.
A magyar állam jogi képviselője szerint a felperes alkotmányossági kifogásai megalapozatlanok, és kijelentette, részleges érvénytelenség nincs, a teljes kereset elutasítását kérik, miután egyetlen kikötést sem találtak, amellyel a felperes megdönthette volna a tisztességtelenség vélelmét. A szakértő bevonását az állam képviselője nem tartotta szükségesnek, ez egyébként szerinte önmagában bizonyítaná, hogy a feltételek nem átláthatóak. A bíróság határozatát szeptember 11-én 14 órakor hirdeti ki.
MTI
