A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által negyedévente publikált pénzforgalmi táblakészlet alapján a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal 2016 első negyedévében mintegy 7802 visszaélést követtek el. E csalások által okozott kár értéke meghaladja a 270 millió forintot is, ami jelentős emelkedés az elmúlt évhez képest.
Az MNB beszámolója itt olyan visszaélési típusokat vizsgált meg, mint az elveszett, ellopott kártyákkal, a hamis adatokkal igényelt kártyával, hamisított kártyákkal, továbbá internetes vásárlás, postai és telefonos megrendelés útján, illetve meg nem kapott kártyák útján, valamint az egyéb úton okozott károk száma és összértéke.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a visszaélések száma (4889 eset) és az okozott kár értéke egyaránt több mint másfélszeresére emelkedett. Az idei év első negyedévében a bankkártyás csalások összértéke ugyanis 270 millió forint körül alakult a kibocsátói oldalon, ami jelentős emelkedés az előző év azonos időszakának 162 milliós kárértékéhez képest. Fontos azonban megjegyezni, hogy a fizetési kártyás összforgalomhoz viszonyítva ezeknek a visszaéléseknek az aránya továbbra is alacsonynak tekinthető, akárcsak a megelőző időszakban.
A jelentésből kitűnik, hogy az idei negyedévben az elfogadó oldalon becsült kár értéke jóval elmaradt a kibocsátói oldalon mérttől. Ez 24,6 millió forint volt a vizsgált időszakban, ami mintegy 18 százalékos csökkenés a megelőző év ugyanazon három hónapjának 29,4 milliójához képest.
Itthon a szabályozás miatt az okozott kár legnagyobb részét egyébként a kibocsátók és az elfogadók viselik, ezért a visszaélések és az azok elleni biztonsági fellépések folyamatos problémát jelentenek mind a kibocsátói, mint az elfogadói oldalon.
Az MNB hivatalos statisztikáiból az is látható, hogy van egy érzékelhető tendencia abban, hogy évről évre elbillen a mérleg az internetes tranzakciókhoz kötődő visszaélések irányába, míg az attól eltérő csalási formák aránya visszaszorulni látszik, ugyanis egyre inkább az internetes vásárlás világában élünk, akárcsak a csalók. Ilyen visszaesőben lévő csalási forma például a pénzkiadó automatákon elkövetett adatszerzés, aminek a visszaesése jórészt a chipes bankkártyák elterjedésének is köszönhető.
A visszaélések típusát tekintve elsősorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, alapvetően internetes tranzakciók érintettek. Az internetes vásárlás, postai és telefonos megrendelés útján okozott kár értékét tekintve háromnegyedét tette ki az elfogadói oldalon, ami darabszámát tekintve 392 elkövetett cselekménnyel járt 12 millió forint okozott kárral. A fizetési kártyás visszaélések számának 79 százaléka (58 darab), az általuk okozott kár összértékének pedig 91 százaléka kötődött nemzetközi tranzakciókhoz.
Ezekre a nőkre vágynak a pénzéhes férfiak
Az elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett csalási kísérletek számának alakulása biztatónak mondható, ugyanis 2016 első és második negyedévében is csökkent a számuk 56-ról 39-re. A csalási kísérletek számának alakulásához képest viszont a sikeres visszaélések aránya kevésbé mondható kedvezőnek, hiszen egyre több ilyenről beszélhetünk. 2016 első negyedévében 56 kísérletből 14 darab volt sikeres, míg az év második negyedévében 39 kísérletből már 11 volt eredményes, az arány tehát 25 százalékról 28-ra ugrott.
Az elektronikus pénzforgalomhoz kötődő tranzakciók benyújtási csatornáit nézve a sikeres visszaélések száma 2016 első (14 eset) és második negyedévében (11 eset) főként internet és mobiltelefon, papír és adathordozón következtek be. Kárértékben előbbi 66,7 millió, utóbbi több mint 1 milliárd forint veszteséggel járt. Ezek a típusú csalások jórészt az internet és mobiltelefon alapú csatornákhoz kötődnek. A második legnépszerűbb sikeres kártérítési forma a papíralapú volt az idei év első három hónapjában kicsit több mint 21 millió forinttal, míg a második negyedévben 10,3 millió forinttal.
