2p

Longevity gazdaságtana: hogyan finanszírozható fenntarthatóan egy hosszabb, egészségesebb élettartam, és miként befolyásolja ez a nemzetgazdasági teljesítményt és a társadalmi jólétet?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Tobbfrontos légitámadást indított Irán közel-keleti energiaipari létesítmények ellen péntek hajnalban, az egyik kuvaiti olajfinomítót részben le is kellett állítani. A Katar legfontosabb LNG-létesítményét érő támadás pedig megbolygathatja az európai ellátást is.

Több országban is támadás érte az energia-infrastruktúrát a Perzsa-öböl mentén péntek hajnalban – számolt be az Aljazeera

Péntekre virradóra Irán és Izrael is támadást indított egymás célpontjaival szemben, az iráni támadások pedig legalább öt másik közel-keleti országot is elértek. Egy drón- és rakétatámadást követően tűz ütött ki a kuvaiti Mina Al Ahmadi olajfinomító több egységében. A kuvaiti állami olajvállalat azt közölte, elővigyázatosságból a létesítmény egy részét leállították.

Izrael eközben több dél-libanoni városra mért légicsapást, Bafliyeh és Hanine városa mellett legalább öt másik települést is találat ért.

Jordániában és az Egyesült Arab Emírségekben is péntek hajnali légitámadásokról számoltak be. A bahreini belügyminiszter arról beszélt, hogy iráni rakétákat indítottak az ország felé, és egy raktárépületet eltalált egy törmelék, amelynél tűz ütött ki. Szaúd-Arábia légvédelme több mint 20 drónt hatástalanított péntek hajnal óta, többségét az ország keleti részén.

A brit Wood MacKenzie tanácsadó cég elemzése szerint Katar legfontosabb LNG-létesítménye, a Ras Laffan elleni támadás 17 százalékkal vetheti vissza az ország LNG-kivitelét. Ez a globális földgázpiacra is nagy hatással lehet, illetve megakaszthatja az ázsiai mellett az európai LNG-ellátást is. Minden hónapnyi leállás 1,5 százalékot vesz ki a globális LNG-termelésből, és előreláthatólag 4-6 hét, mire a Ras Laffant helyreállítják.

A héten több európai nagyhatalom és Japán vezetése is együttműködést ígért a Hormuzi-szoros hajózásának biztonságával kapcsolatban, az olajárak ennek hatására csökkenni kezdtek. Péntek reggel a Brent hordónkénti ára 107,29 dollár, múlt csütörtökön viszont még közel 119 dollár volt.

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a magyar kormány megfontolná, hogy katonai segítséget nyújtson az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros felszabadításához, ha Donald Trump ezt kérné. Orbán Viktor azonban cáfolta Gulyás szavait, a miniszterelnök szerint „ez egy marhaság”.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!