Ötrészes előadássorozat keretében összegzi filozófiájának, életművének lényegét Soros György magyar származású tőzsdeguru Budapesten. A Közép-Európai Egyetem (CEU) által szervezett előadások minden nap más téma köré csoportosulnak, emellett a technika segítségével minden nap más-más külföldi iskola kapcsolódhat be interaktívan a vitába. Az első nap filozófiájának alapjairól tartott értekezést Soros, illetve megpróbált rávilágítani motivációjára.
Magyar gyökerek
Soros György elismerte, hogy gyermekévei nagy hatással voltak későbbi filozófiájára, hiszen olyan dolgokat tapasztalt meg, melyek gyökeresen változtatták meg az életét. "Apám az első világháborút követően orosz hadifogságba került, majd évek múlva sikerült megszöknie. Azonban már teljesen más emberként tért vissza Magyarországra: kiveszett belőle a korábbi tűz, az ambíció" - vázolta fel Soros.
Apja példájával állította párhuzamba, hogy ő 1944-ben 14 évesen megtapasztalta hazánk német megszállását, amikor a családjának hamis papírokkal kellett elbújnia a deportálás elől. "A világháború után a szovjet felszabadítást követően számomra megváltozott az élet Magyarországon, elveszítette a varázsát" - emeli ki a tőzsdeguru. Ennek hatására döntött úgy 1947-ben, hogy Londonba megy tanulni, ott később a London School of Economics diákja lett.
"Gyermekkoromban nem volt gazdag a családunk, inkább középosztálybelinek mondanám. Londonban számomra nagyon nehéz volt az első időszak, amikor egyedül, pénz nélkül kellett élnem egy idegen városban" - világított rá előadásában a nehézségekre Soros.
Londoni diákévei alatt kezdte kidolgozni filozófiáját a magyar származású üzletember, később viszont hedge fund menedzserként kicsit elfordult tőle. "Világéletemben filozófus szerettem volna lenni" - vallja be. Később már mint sikeres üzletember fordult ismét a filozófia felé.
Mi befolyásoljuk a valóságot
Soros György filozófiájának lényege a reflexivitás, mely arról szól, hogy a társadalmi szituációk szereplői maguk alakítják a valóságot korábbi tapasztalataikon, előítéleteiken keresztül. A közgazdász szerint a társdalmi helyzeteknek két funkciójuk van: a kognitív funkció, amikor a szereplők felismerik magát a szituációt, és a manipulatív funkció, amikor azt megpróbálják a saját javukra fordítani.
Ennek a két funkciónak a kölcsönhatása a reflexivitás, amely lényegében azt jelenti, hogy soha nem tudunk racionálisan dönteni, mivel korábbi tapasztalataink mindig befolyásolják a döntéseinket és azokon keresztül a valóságot is.
Soros szerint elmélete legjobban a pénzügyi piacokon modellezhető. Ha például egy részvényadásvételt veszünk alapul, akkor az eladás vagy a vétel attól függ, mit gondol a szereplő a várható jövőbeni árakról. Az árakat viszont a jelenlegi adásvételek határozzák meg, Soros szerint ez a reflexivitás lényege.
A guru előadásában bírálta azt az elfogadott véleményt, mely szerint a pénzügyi piacok folyamatosan az egyensúly felé törekednének, és a szereplők a maximális tudás birtokában hozzák meg döntéseiket. Szerinte éppen a reflexivitás bizonyítja azt, hogy a korábbi tapasztalatok elferdítik a tudást, így sosem dönthetünk a legjobb tudás szerint.
A válság is őt igazolja
Soros elméletére példaként a legutóbbi pénzügyi válságért felelős buborékokat hozta fel, melyek a trendek félreértésének, a valóság hibás magyarázatának köszönhették kialakulásukat. A közgazdász szerint a válság kialakulása természetes következménye annak, hogy a szereplők nem a megfelelő megközelítést alkalmazzák a piacokra: Soros szerint a mai uralkodó közgazdaságtan félreértése, hogy a piacok egyensúlyra törekszenek, hiszen az egyensúly egy szélsőséges és ritka esete bármely társadalmi rendszernek, így a pénzpiacoknak is. „Márpedig a rendszerek egészen másként viselkednek az egyensúlyhoz közel, mint attól távol” – véli.
"Annak idején Alan Greenspan úgy írta le a dotcom-lufit, mint a piaci szereplők irracionális döntéseinek következményét. Ez azonban minden buborékra igaz, a piac természetéből fakad, hogy irracionális döntéseket hoznak a szereplők. Éppen ezért soha nem számíthatunk arra, hogy a piac magától fog racionálisan működni" - fejtette ki Soros.
Filozófiájával kapcsolatban Soros elismerte, hogy nagy hatással volt rá Keynes gazdaságpolitikája, ugyanakkor a magyar származású üzletember nem kötelezte el magát nyíltan egyik iskola mellett sem.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
