Őri András, a DK kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: a diákhitel kamata az önköltségi működtetés érdekében, jogszabályi előírás alapján három elemből tevődik össze: a korábbi időszak átlagos forrásköltségéből, a működési, működtetési költségből és a kockázati prémiumból.
A mostani kamatmérséklést az tette lehetővé, hogy az átlagos forrásköltség a piaci környezet javulásának köszönhetően az előző félévben 67 bázisponttal - 7,49-ról 6,82 százalékra - süllyedt, a működési költség pedig 33 bázisponttal - 1,49-ról 1,16 százalékra - mérséklődött. A kockázati prémium - ezt nem félévenként, hanem az egész tanévre állapítják meg - nem változott, 1,52 százalék.
A fajlagos működési költség javulásában Őri András szerint a takarékos működés mellett a hitelezés természetes bővülése is szerepet játszott, ráadásul az elmúlt szemeszterben a DK még 6-8 százalékkal több új hiteligénylést regisztrált, mint az előzőben.
A diákhitel adósok fizetési hajlandósága továbbra is kiváló - hangsúlyozta a kommunikációs igazgató. A törlesztők átlagosan a dupláját fizetik a kötelezőnek, az előtörlesztés ugyanis ingyenes, és a tőketartozást csökkenti. A 285 ezer eddigi hitelfelvevőből több mint 60 ezren már teljesen letudták a tartozásukat.
A bebukott hitelek aránya a 130 ezer törlesztőből mintegy 3 százalék, 3500 fő. (A bankrendszerben a problémás eszközök aránya szeptember végén az összes ügyfélhitel 6,6 százalékát tette ki, a 90 napon túli fizetési késedelemben lévő hitelek aránya pedig az összes kölcsönállomány 5,4 százalékát.)
Őri András úgy vélekedett: a hitelek bebukásában a szociális helyzet mellett a hanyagság is szerepet játszhat, az érintettek többsége ugyanis meg sem kezdte a törlesztést, amely az első két évben igen alacsony, a minimálbér 6 százaléka.
A csökkentett törlesztéssel, amit egy idén júliusi kormányrendelet tett lehetővé, eddig 1000-1100 hiteladós élt. A két évre szóló könnyítést mindenkinek mérlegelés nélkül megadja a DK, ha az adós vállalja, hogy havonta legalább a minimálbér 6 százalékát befizeti, vagyis az idén havonta 4140, jövőre havonta 4290 forintot (a tárgyévben mindig az előző évi minimálbért veszik figyelembe).
Őri András ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a könnyítés révén átmenetileg kisebb a törlesztési teher, a futamidő azonban meghosszabbodik - így a kamatot is hosszabb ideig kell fizetni -, ezért mindenki fontolja meg, mielőtt igénybe venné a könnyítést.
A következő törlesztésnél, amelynek január 5-ig kell beérkeznie, már a 2010-re megállapított kötelező összeget kell átutalni. A DK december 15-ig minden törlesztőt levélben értesített arról, hogy jövőre mennyi lesz a kötelező minimális törlesztő részlet - mondta a kommunikációs igazgató.
MTI/Menedzsment Fórum
