- Ön szerint milyenek a világgazdaság kilátásai? Melyik a legvalószínűbb forgatókönyv?
- Egyelőre senki sem tudja a pontos választ ezekre a kérdésekre, senkinek nincs pontos előrejelzése a válság további lefolyásáról. Én sem vagyok kedvezőbb helyzetben, mint bárki más, ráadásul én az IMF-nél is elsősorban a teljesítménymenedzsmenttel foglalkozom.
Hatvan év élettapasztalatommal annyit mondhatok, hogy a világgazdaság állandó hullámzásból áll, a nagy visszaeséseket előbb-utóbb mindig követik a felfelé ívelő szakaszok. Ugyanígy a buborékok kialakulása is természetes folyamatnak tekinthető: mindig lesznek olyan termékek, melyek túlértékeltek, így kialakulhatnak újabb buborékok. Fontos, hogy ezekre a folyamatokra hogyan reagálnak a kormányok. Az nem mindig a legjobb megoldás, hogy pénzt pumpálunk a gazdaságba.
- Ezek szerint az Egyesült Államokban a bankok és az autóipar megmentése sem feltétlenül a legjobb válasz volt a problémákra?
- Ez mindig a konkrét szituációtól függ. Néhány esetben az állami beavatkozás szükséges, annak hiánya csak olaj a tűzre, akkor pedig az államnak közbe kell lépnie. A kapitalizmus és a piacgazdaság a jelenlegi elméletek alapján jónak mondható, de nem jelent megoldást minden esetben. A piacgazdaság nem mindig korrigálja automatikusan a kilengéseket, ezért lehet szükség állami beavatkozásokra.
- Tavaly novemberben a Valutaalap még 2,2 százalékos növekedést várt a világgazdaságtól az idei évre, majd januárban ezt 0,5 százalékra mérsékelték. Elképzelhetőnek tart további csökkentéseket?
- Elképzelhető, hogy ennél is kisebb lesz a növekedés, netán csökkenés lesz. Azonban biztosat senki sem tud mondani jelenleg. Különböző előrejelzések láttak napvilágot, de egyelőre nem tudhatjuk, melyik előrejelzés lesz legközelebb a valósághoz.
- Néhány napja Dominique Strauss-Kahn, az IMF igazgatója azt mondta, hogy az Európai Unió nem elég összehangolt ahhoz, hogy megoldja a jelenlegi problémákat. Milyen eszközöket tudna a Valutaalap a vállalati teljesítménymenedzsmentből felhasználni, hogy szervezettebb legyen?
- Mi elsősorban a cégek szervezettségével foglalkozunk, ezt általában nem lehet egyértelműen használni országok vonatkozásában is. Az Unión belüli szervezettség véleményem szerint elsősorban politikai, nem pedig menedzselési kérdés.
- Egyre több olyan véleményt hallani, hogy ez a mostani válság akár az Európai Unió végét is jelentheti. Mi a véleménye erről?
- Minden helyzetben vannak optimista és pesszimista vélemények. Érdemes megnézni az Unió elmúlt ötven évét, mi változott Európában: fél évszázada még diktatúrák virágoztak, falak voltak a határokon. Ezek mára eltűntek, azóta jelentős fejlődésen ment keresztül a kontinens, ami azt mutatja, hogy jó irányba tart. Az vitathatatlan, hogy a tojáshéj megrepedt az Európai Unió körül, és most vissza kell kanalazni a tojás sárgáját a héjon belülre.
- Hogyan sikerülhet talpon maradni a cégeknek a mostani nehéz helyzetben?
- Elméletem szerint a vállalatoknak egyszerre kell okosnak és egészségesnek lenniük. A legtöbb cég ma elsősorban arra törekszik, hogy okos döntéseket hozzon, új ötleteket vezessen be, és sokan megfeledkeznek arról, hogy az egészséges működés is legalább ennyire fontos. Itt elsősorban olyan dolgokra gondolok, mint például a dolgozók elégedettsége, illetve hangulata.
- Milyen vállalatok használhatják elsősorban a teljesítménymenedzsment módszerét a hatékonyabb működés érdekében? A magyar cégeken ez mennyire segíthet?
- Minden ország újságírói megkérdezik, mennyire használhatók ezek a módszerek esetükben. Én azt szoktam mondani, hogy ez nem határozható meg földrajzilag; minden szervezet számára előnyös lehet, ha hatékonyabbá tudja tenni működését. Minden vállalatnak szüksége van például arra, hogy hatékonyabban használja fel a megszerzett információkat, melyeken keresztül hatékonyabb döntéseket hozhat.
- A válság miatt megnőtt a kereslet az ilyen megoldások iránt?
- Ha röviden kell válaszolni, akkor azt mondom, igen. Szoftvereink eladási üteme nem csökkent, amióta a válság kirobbant.
Beke Károly
