Az ekhót a művészettel, kultúrával foglalkozók és a tömegkommunikáció területén dolgozók választhatják évi 25 millió forintos bevételig, feltéve, hogy az általános szabályok szerint adózó jövedelmük az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Ha a rendesen adózó jövedelem ennél kisebb, akkor az évi 25 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható az ekho, amilyen arányt az általánosan adózó jövedelem a havi minimálbér 12-szereséhez képest képvisel.
Ez a szabály az idén nem változott, egy tavaly decemberi törvénymódosítás azonban kiegészítette azzal, hogy ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, a munkáltató a tevékenység ellenértékeként kifizetett összegnek csak a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot.
A törvény indoklása szerint ez a rendelkezés biztosítja, hogy az ekhót munkaviszonyban választó adózó is legalább havonta, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizesse meg a járulékokat. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az ekhózó nyugdíjas; ha a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a havi minimálbér után, az általános szabályok szerint megfizette a közterheket; ha igazolja, hogy az adóév kezdetétől már a havi minimálbér tizenkétszeresének megfelelő jövedelem után teljesítette az általános szabályok szerint a közterheket.
A kifizetőnek az ekhoalap után 20 százalékos ekhót kell fizetnie, ennek belső megoszlása az idén - a munkáltatói társadalombiztosítási járulék belső megoszlásának változásával összefüggésben - módosult: az egészségbiztosítási járulék 11-ről 9 százalékra csökkent, míg a nyugdíjbiztosítási járulék 9-ről 11 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatottaknak az idén is 15 százalék ekhót kell fizetniük, ebből 11 százalék személyi jövedelemadó, 4 százalék nyugdíjjárulék (az utóbbi alól felmentést kapnak a nyugdíjasok, valamint akik az adott évben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizették).
A befizetett ekho alapján a magánszemélyek egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosultak, az ekhós jövedelem azonban nem számít be a táppénz, gyed alapjába, a nyugdíjba pedig csak az ekhoalap 50 százaléka számítható be.
MTI/
Menedzsment Fórum
