Az elmúlt három év tapasztalatait összegezte az Intrum Justitia Magyarország a most bemutatott felmérésében, mely a hazai lakosság körében vizsgálta a fizetésképtelenségi okokat. Ezek közül, szektortól függetlenül általánosan elmondható, hogy a munkanélküliség áll a háttérben az adósok közel 50 százaléka esetében - mondta el a szervezet vezérigazgatója, Felfalusi Péter. A közhiedelemmel némileg ellentétben nem a devizahitelek kapcsán megnövekedett törlesztőrészletek, hanem az alacsony vagy nem létező jövedelmet említik az érintettek a fizetésképtelenségi oknak, hiszen az esetek háromnegyedében ez okozza a családok kilátástalan helyzetbe kerülését. A sokszor felrótt forintgyengülés a most bemutatott kutatás szerint viszonylag elhanyagolható mértékben okozta a magyar családok ellehetetlenülését.
A felmérés adatai szerint a lehetséges fizetésképtelenségi okok a következők voltak:
- Munkanélküliség
- Alacsony jövedelem
- Fizetés vagy nyugdíj letiltás
- Hitel/megnövekedett törlesztő részlet
- Rövid távú problémák
- Járulékból él
Az Intrum Justitia két nagy csoportban, összesen 400 ezer választ feldolgozva tett megállapításokat. A két egymástól eltérő csoportot a követeléskezelő a kezelt és a vásárolt ügyek alapján vizsgálta. A legfontosabb különbség tartozás keletkezése/felmondás ideje és a kezelés kezdete között volt. Míg a kezelt állomány esetében rövidebb, átlagosan 9 hónapja lejárt (vagy felmondott) adósságok álltak, addig a vásároltak esetében jóval régebbi, átlagosan 20 hónapos tartozások. Ennek megfelelően utóbbi esetében a követelések értéke is magasabb volt, az átlagos 230 ezer forinttal szemben 320 ezer.
Az adatok szerint a rövid távú problémák jellemzően még a szolgáltatónál lévő ügyeknél jóval nagyobb mértékben jelentkeznek: ezek lehetnek egyszeri váratlan kiadások, vagy munkanélkülivé válás, ami miatt jövedelemtől esik el a család. Ha ezeket a problémákat tudják az adósok orvosolni, akkor rendezni szokták az elmaradásaikat. Ha viszont az egyszeri események miatt megcsúszott adós bajba kerül, akkor az később más okokat hoz felszínre, így például a relatív alacsony jövedelmet, ha a munkahely elvesztése után alacsonyabb fizetésért megy el valaki dolgozni, ez tartós problémává válhat. Hasonlóképpen az egyszeri csúszás miatt a hitelezők letiltást kezdeményezhetnek (mely szintén alacsonyabb rendelkezésre álló pénzösszeget jelent a családi költségvetésben). A kezdeti fázisban a rövid távú munkanélküliség lehet az ok, ami a faktorálás során megoldódhat, mert a faktorcégek a részletfizetésben sokkal rugalmasabbak
A felmérés tapasztalatai szerint szignifikánsan magasabb a letiltások aránya a bankszektorban és alacsonyabb a telekommunikációs szektorban. Az emberek prioritását jelzi, hogy a telekommunikációs számlákkal csúsznak meg legelőször az adósok, és aki már a banki tartozással csúszik meg, az szinte biztos, hogy felhalmozott más tartozást is.
A banki szektorban azon okok jelennek meg, melyek a rendszeres jövedelemhez kapcsolódnak, jelezve továbbra is a szigorú elvárást a havi rendszeres jövedelemmel kapcsolatban. A letiltások magas aránya azt mutatja, hogy ennek fizetésével csúsznak meg legutoljára a háztartások.
A bankok helyzete tehát „érdekes”, hiszen az adósok többnyire igyekeznek a feléjük fennálló tartozásaikat folyamatosan törleszteni, ám ha ezt nem tudják, akkor a bankok helyzete fedezetlen követelések esetén – például hitelkártya, személyi hitel – esetén nem könnyű, hiszen az adós jövedelmét mások már letiltások formájában „csapolják”.
Az Intrum szerint a munkanélküliségi statisztikák az eladósodottsági felmérésükben is visszaköszönnek, hiszen amikor makroszinten a számok jobb képet mutattak, akkor az a felmérésben is megerősítésre került, míg az év elejei növekvő munkanélküliség az ő adatsoraikban is megjelenik. Az ugyanakkor örömteli a szomorú statisztika ellenére, hogy a devizahitelek árfolyamvesztesége korántsem olyan fontos ok a családok eladósodottságában, mint ahogy az a sajtóban közölt cikkek és híradások alapján esetlegesen várható lenne. Ráadásul a hiteltörlesztés, mint ok csökkenése egybecseng a kormányzat devizahitelesek segítésére szolgáló intézkedéseivel, így korábban a végtörlesztéssel, majd az utóbbi időben az árfolyamgáttal.
Az adatokat ismertető vezérigazgató Felfalusi Péter a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke is, és ebből a pozíciójából értékelte a tevékenységet végző vállalkozásokat. Kiemelte, nagyon fontos a követeléskezelés jog- és szakszerű végzése. A szervezet tagjai közül ugyan voltak, akik a PSZÁF-tól büntetést kaptak az ügyfélkezelési gyakorlatuk miatt, ám ezek az esetek kisebb szabálysértések voltak, nem mérhetők azokhoz a komoly sajtóvisszhangot kapott ügyekhez, melyek a MAKSIZ-on kívüli cégek nevéhez fűződtek, és amelyek a követeléskezelő szakma egészének komolyan ártottak.
mfor.hu
