A hatos csomagként emlegetett rendelkezések tartalmát mintegy 98 százalékban az előző, magyar EU-elnökség alatt sikerült egyeztetni az EP-vel. A fennmaradt néhány nyitott kérdés ügyében a július elsején kezdődött lengyel elnökség alatt született kompromisszumos megegyezés, miután a franciák engedményt tettek, és nem gördítettek tovább akadályt annak a parlamenti törekvésnek az érvényesülése elé, hogy a felelőtlen költségvetési politikát folytató tagállammal szemben az Európai Bizottság csaknem automatikusan érvényesülő ellenlépéseket tehessen.
Mind a hat jogszabályt meggyőző többséggel fogadta el az Európai Parlament: a legkevesebb vokssal jóváhagyott indítvány 352 szavazatot kapott, míg a legtöbb elutasító voks 269 volt. Akadt olyan előterjesztés, amelyre 554-en szavaztak, s olyan is, amely ellen csak 90-en foglaltak állást. A centrumtól balra eső frakciók képviselői azzal indokolták elutasító vagy tartózkodó álláspontjukat, hogy a csomag szerintük csupán a költségvetési fegyelmezésre koncentrál, nem ösztönzi eléggé a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítését.
A jogszabályok értelmében az eurózóna tagországai a jövőben nem hagyhatják egyszerűen figyelmen kívül a legfőbb uniós végrehajtó intézmény olyan figyelmeztetéseit, amelyek a költségvetési vagy adósságpolitika kiigazítására irányulnak. A csomag ugyanis bevezeti az úgynevezett "félig automatikus" döntéshozatali szisztémát ("semi-automaticity"). Ennek lényege, hogy az érdemi reagálás hiánya a tagállamokat képviselő Tanács részéről nem ahhoz vezet, hogy az Európai Bizottság figyelmeztetése "elhal", hanem ahhoz, hogy az alapértelmezés szerint igenis elfogadottá válik. Ahhoz, hogy valamely tagállamot az uniós végrehajtó testület mégse marasztalhasson el, a tagállamoknak megfelelő többséget kell majd felsorakoztatniuk, és álláspontjukat meg kell indokolniuk.
A hatos csomag legfőbb jellemzőjeként a szakértők azt emelik ki, hogy az a tagállamokkal szemben a közös elvárások kikényszerítésére alkalmas eszközrendszert teremt a túlzott költségvetési hiány és eladósodás, valamint az egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok - például a versenyképesség romlása - ellen. A csomag hozzájárul a gazdasági statisztikák pontosságának és átláthatóságának javításához, és kifejezetten szankcionálja a jövőben hamis költségvetési adatokat szolgáltató tagállamokat.
Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő a szavazás után közzétett állásfoglalásában felelőtlennek minősítette az európai baloldal magatartását, mert az ellenezte a csomagot. "A felelős többség ezúton is üzen nekik: a felelőtlen és a tagállamokat eladósító baloldali gazdaságpolitika korszaka lejárt" - olvasható Pelczné közleményében. A fideszes EP-képviselő szerint az új jogszabálycsomag azért jelent áttörést az EU gazdaságpolitikájában, mert a deficitcsökkentés mellett a korábbinál nagyobb súlyt helyez a több tagállamot, köztük Magyarországot is gúzsba kötő, a gazdasági fejlődésnek gátat szabó problémára, az államadósság kérdésére. A mai siker azért is elsöprő az Európai Unió életében, mert a monetáris unió megalkotása után a gazdasági unió megvalósítása felé tettünk egy jelentős lépést" - emelte ki Pelczné Gáll Ildikó.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-küldöttségének vezetője azt hangsúlyozta, hogy a szocialisták igent mondanak a takarékosságra, de nemet a megszorításokra. "A költségvetési hiányok mérséklése, a túlzott megszorító intézkedések visszafogják az Európai Unió gazdasági növekedését" - figyelmeztetett Tabajdi. Felhívta a figyelmet az európai szocialisták azon javaslatára, amely szerint az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiákra, a kutatásra, fejlesztésre és oktatásra fordított nemzeti kiadásokat nem kellett volna figyelembe venni a tagállami deficitek számítása során. Ez a javaslat szerinte lehetővé tette volna, hogy a válsággal sújtott országok fegyelmezett gazdálkodás mellett hosszú távú növekedésösztönző intézkedéseket is tegyenek.
"Az Unióban ma döntően jobboldali kormányok vannak hatalmon. Nem ismernek mást, csak a lakosságot sújtó megszorítás receptjét. A jobboldal ma sem Magyarországon, sem máshol Európában nem érti, hogy pusztán megszorításokkal nem lehet kilábalni a válságból. Szerkezeti reformokra, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönző intézkedésekre lenne szükség az Európai Unióban, s benne Magyarországon is" - olvasható Tabajdi Csaba állásfoglalásában.
MTI
