A bíróság egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét, miszerint az ítélőtábla kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást a devizahiteles törvény uniós jogba ütközése miatt.
Az ügyben 2014. szeptember 9-én hozta meg az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék, amelyben részlegesen pert nyert a K&H Bank. A törvényszék szerint a bank díj- és költségemelésének egyes feltételei egy négy hónapos időszakban tisztességesek voltak, a kamatemelésé azonban nem.
Az ítélet ellen mind a pénzintézet, mind az alperes magyar állam fellebbezett.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla október 27-én az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az ügyben, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény több paragrafusa alaptörvénybe ütközik; egyben a per tárgyalását felfüggesztette.
Az Ab 2015. január 29-én hozta meg döntését, amely szerint nem alaptörvény-ellenesek az első devizahiteles törvénynek a bíróság által kifogásolt szakaszai.
MTI
