Tudta, hogy Budapesttől 30 kilométerre, Kiskunlacházán repülőtér található? A mai létesítmény ősét a 40-es években munkaszolgálatosokkal építtették. Az eredeti betoncsík mellé a Magyar Néphadsereg Légiereje részére építettek egy 2500 méteres új katonai pályát, alagút hangárokkal, 1951-ben. 1956. november 3-a reggelén a Szovjet Hadsereg tankjai megérkeztek, felsorakoztak a kifutópályán, elzárva a magyar MiG-15-ösök útját, hogy aztán nekivágjanak Budapestnek.
Jelenleg kisgépes repülőtérként és rendezvényközpontként üzemel, és rendszeresen ad otthont autós, motoros, ügyességi és gyorsasági versenyeknek, gépjármű-teszteléseknek, márkatalálkozóknak, filmforgatásoknak, kiállításoknak és vezetéstechnikai tréningeknek is.
Kiskunlacháza nem tekinthető tipikus turisztikai célpontnak, pedig a reptér mellett érdekes látnivalókban is gazdag – lehetne, de a fővároshoz való közelség miatt talán nem ez az elsődleges célja, bevételi forrása a 10 ezer lakosú városnak.
Fotó: Klasszis Média
A város területe több részből áll – így volt ez a múltban is –, puszták, dombok, tanyák, tavak tarkítják a tájat. Az Árpád-kor óta lakott a környék. Az 1860-as években a régészet ősatyjai, Rómer Flóris és Henszlmann Imre javaslatára és közreműködésével, elkezdődtek az ásatások. A 2010-es években ismét figyelmet kapott ez a tevékenység: az Árpád-kori templom feltárásán dolgoznak évek óta a régészek, a város, egykor önálló, Pereg Úrhegy nevet viselő magaslatán. Kalauzunk Deliné Szabó Aranka, a művelődési ház nyugdíjas munkatársa segítségével próbáljuk megközelíteni a helyszínt, ami nem könnyű, jelzés is alig van kiírva, ha csak véletlenül nem téved oda az érdeklődő, nehezen talál rá a régészeti lelőhelyre.
A romokból kiderül, hogy egykor templom magasodott itt, amelyről azt tartották, hogy a tatárjárás következtében pusztult el. A terepbejárás során a régészek csontmaradványokat, különböző tárgyakat, köztük kerámiákat is találtak. Tavaly a közösségi régészeti program keretében civilekkel – önkéntesekkel, egyetemi hallgatókkal – közösen dolgoztak a Ferenczy Múzeum és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakemberei a kulturális örökség megmentése, illetve annak megismertetése érdekében.
Az önkormányzat végső célja, hogy emlékhely létesüljön itt. Amint az az egyik helyi orgánum riportjából kiderül, átlátszó réteggel fednék le a falak konzerválása után a lelőhelyet, körben betonfolyosót alakítanának ki, és tájékoztató táblákat helyeznének el. Így a templom romjai védőburkolat mögött, de láthatóvá válnának, ezáltal Úrhegyen egy látogatópont jöhetne létre.
Fotó: Klasszis Média
Még mindig a múltnál maradunk, de közelítve a jelenhez. A hajdani Pereg – Kiskunlacháza egyik résztelepülése – fő utcáján haladva, a római katolikus templommal szemben rátalálunk egy parasztpolgár-házra, amely a közbeszédben az Angyalos Ház nevet kapta.
Vella Józsefné, szül. Gubovics Terézia, Rëca néni (1897-1986) apja 1906-ban átépíttette a házat, amely az 1800-as évek második felében épült. A tulajdonosok társadalmi helyzetét, vagyonosságát is kifejezték a homlokzatra kihelyezett, csúcsíveket tartó nőalakok. A szobrok alkotója, Krizsik András kőfaragó mester 1920-21-ben mintázta azokat, szerelméről, későbbi feleségéről, Gubovics Erzsébetről. Amióta ez köztudott lett, a néhai Rëca néni házán véglegesen rajta maradt az Angyalos jelző.
Ma tájházként üzemel, de ha valaki meg akarja tekinteni, előbb egyeztetni kell időpontot idegenvezetőnkkel.
A ház szomszédságában hajdan működött nyugdíjas klub tagjai kezdték el menteni, gyűjteni a hagyományos középparaszti életmód még fellelhető emlékeit. Rengeteg tárgy halmozódott mára fel a hármas osztatú, nagy belső helyiségből álló épületben, és létrejött egy korántsem befejezett kiállítás. Számtalan kerámiával, porcelánnal, textilneművel, sajtárral, csizmával, edénnyel, menyasszonyi koszorúval, korabeli dokumentumokkal, szentképekkel vagy éppen errefelé oly népszerű csikósparhelttal elegyest.
Fotó: Klasszis Média
Lehet-e látogatói vonzerő egy hentesbolt? Úgy tűnik, igen. Amikor bekanyarodunk a húsfeldolgozó üzem-üzlet-étterem parkolójába, percenként állnak meg mellettünk az autók. Akit megszólítottam, Budapestről érkezett, de jönnek ide Pest megyéből mindenhonnan, olykor megyehatáron túlról is. Olyan üzlet ez, ahol név szerint ismerik a törzsvevőket és megkérdezik, hogy van a család.
Sikeres családi vállalkozásra bukkanunk, amely ritka és megbecsülendő manapság. Kónya Tibor hentes és mészárosmester, valamint felesége és fiai viszik a céget. A választék olyan, hogy elbújhat mellette a Fény utcai piac. Ráadásul minden itt készül, általuk, a saját üzemükben vágják, dolgozzák fel a húsárut, érlelik, füstölik, ízesítik, töltik. Aki ide betéved, annak nem nagyon akarózik ezután hipermarketes nylonzacskós sápatag csirkemellet venni.
A szárnyasoktól és csülköktől a rib eye steakekig – amely ma divatos és drága alapanyag – a savanyúságok arzenáljáig sokféle árut tartanak. Mint Kónya Tibortól megtudjuk, minden termék eredetét, fajtáját, termelőjét ismerik, beszállítóikkal évek óta jó a kapcsolatuk. A bolttal egy légtérben működő étterem választékáért a feleség, Mária a felelős, aki annak idején még a Gundelben tanulta a szakmát. A vendég láthatja, hogy főznek és miből – csak átnyúl a szakács egy közeli polcra az alapanyagért. Itt a füstölt csülkös káposzta az, ami. Igaz, szerepel a napi étlapon csirkés penne is, csak mert Mária kedveli az olasz konyhát.
Disznóhús kevesebb fogy, kelendő a marha
Az üzlet háta mögé bekukkantva sorakoznak a hűtőkben, érlelőkben, füstölőkben a húsfélék, a különleges ízesítésű kolbászok, a házi téliszalámi, a kolozsvári szalonna. Mint megtudjuk, a sláger változatlanul a baromfi – persze ne broiler csirkére gondoljunk –, meg a marhahús. Disznóhús kevesebb fogy.
Mint megrendelők, csak megbízható, tanúsított mangalica- és sertéshúst vásárolnak, olyan, rendszeresen ellenőrzött beszállítóktól, akik „a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által regisztrált vértartásban tartott állományokkal dolgoznak, és teljesítik az állat-egészségügyi előírásokat, fajtaazonosságot igazoló dokumentumokkal” – ahogy a szaknyelv fogalmaz.
A gyártóüzemben ragaszkodnak a hagyományos, lassú füstölési eljárásokhoz: keményfa-aprítékot használnak, természetes füsttel szárítanak, ügyelve a fűtés, páratartalom és füstgáz-áramlás precíz szabályozására. Része a minőség megőrzésének, hogy megrendelések esetén a szállítási idő a lehető legrövidebb legyen.
Ahogy Kónya Tibor fogalmaz, ezt a munkát csak lélekkel, szívvel, szeretettel lehet csinálni – és továbbadni. Ehhez az is kell, hogy a géppark korszerű legyen és hibátlan a higiénia, amelyet természetesen rendszeresen ellenőriznek az illetékes hatóságok. Ma már része a munkának, hogy jelen legyenek a közösségi médiában, ez a fiatalok reszortja.
Népszerű a lakodalmas vegyes csomag
A húsvéti sonka illata egészen egy édes miliőig kísér. Kapitány Zoltán több – közte budapesti – cukrászda üzemeltetője és egyben egy nagy cukrászüzem tulajdonosa is. 1987 óta űzi a szakmát. Lehet bejglit rendelni, amely errefelé ilyenkor is népszerű. Ami mindig kedvelt, az a „lakodalmas vegyes”. csomag: vidéken a lagzikon szokták kirakni nagy tálakra a különféle édes és sós aprósüteményeket.
A hagyományos magyar desszertek kelendők igazán, amelyek sosem hiányoznak a pultról, de macaront is látni, mint ahogy „újhullámos” pisztáciás aprósüteményt is. Már fagylaltból is sorakozik vagy 15 féle tégelynyi. Újabban március 15-e után – vagy korábban – vidéken is elkezdődik a fagyiszezon, főleg, ha kellemes az idő. Nyárra ez a választék még inkább bővül majd.
Amint a cukrászmestertől megtudjuk, maga választja ki az olasz fagylaltalapanyag-gyártók közül – akik éles versenyt folytatnak a magyar piacért – a szerinte legjobbat, méghozzá Itáliában.
Amikor rákérdezünk, igénybe fogja-e venni a cukrászoknak a kormány által nyújtott és április 8-tól igénybe vehető 5 millió forintos alacsony kamatú hitelt és a szintén 5 milliós támogatást, megjegyzi, tud a lehetőségről, és gondolkodik azon, miként fejlessze általa az üzletet.
