A legtöbb bejelentés az idei évben a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban érkezett, ellentétben az előző évre jellemző bejelentésekkel, amikor az állampolgárok legnagyobb arányban vagyongyarapodásra hívták fel az adóhatóság figyelmét. Emellett változatlanul nagy számban fordult elő engedély nélküli foglalkoztatás és adócsalás miatti bejelentés is.
Kifejezetten vagyongyarapodás miatt a tavalyi évben 640, míg idén az első félévben 458 bejelentés érkezett, közölte az APEH Sajtóosztálya az mfor.hu-val.
Nagy hajtóerő az irigység
Bár a lakossági bejelentésre indult vizsgálódások csupán mintegy egy százalékát teszik ki az összes adóhivatali ellenőrzésnek, az ily módon befolyt bevételek azonban nemritkán tízmilliós bevételt eredményeznek.
A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a vádak körülbelül negyede állja meg a helyét, mutatott rá B. Szűcs Mária. A nyugalmazott revizornak számos hasonló esettel volt dolga, köztük fény derült olyan adócsalásra is, amelyből végül rendőrségi ügy lett.
"A vizsgálat pofonegyszerűen zajlik: az ellenőr behívja az ügyfelet, hogy mutassa be a dokumentációját, abból világosan kiderül minden. Sokan egyáltalán nem vagy csupán ceruzával vezetik a dokumentációt, így azonnal lebuknak" - hangsúlyozta az egykori revizor.
A lakossági bejelentések egy részét az irigység motiválja; vannak akik egyszerűen nem tudják elviselni, hogy a másiknak jobban fut a szekér. Mások viszont meg vannak győződve arról, hogy jó ügyet szolgálnak azzal, ha felnyomják az általuk korruptnak, adócsalónak tartott vállalkozót.
Megint másokat a személyes bosszú hajt, mert például kitették őket munkahelyükről. Ez jó apropót szolgáltat ahhoz, hogy feltárják az adóhivatalnak az általuk tapasztalt céges visszaéléseket.
Noha számos lefülelt ügyfél kíváncsi lenne arra, ki árulta be őket, az APEH mélyen hallgat erről a kérdésről. Kucsera Edit, egy könyvelő cég vezetője szerint előfordult olyan eset, amikor a minimálbér alatti jövedelemszintet produkáló ügyfele váltig állította, hogy a konkurens vállalkozó áll az ellenőrzés hátterében. Faggatózására azonban az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságán csak az ilyenkor szokásos választ hajtogatták: a számítógép válogatta ki őt.
Előfordul azonban, hogy éppen a bejelentő az, akit elővesz az adóhivatal. Egy cukrászda alkalmazottja például arra hívta fel az APEH figyelmét, hogy fél évig feketén foglalkoztatta őt a munkaadója. A feltárt hiányosságokat szankcionálták a revizorok, de nem felejtkeztek el a bejelentő munkavállalóról sem. Behívatták, és felelősségre vonták amiatt, hogy bár fél éven keresztül fizetést kapott főnökétől, jövedelméről nem tájékoztatta az adóhatóságot. Előfordult az is, hogy lopott munkaeszközt találtak egy-egy lelkes bejelentő háza táján.
A jog a bejelentőt védi
Ami a jogszabályokat illeti, azok leginkább a bejelentőt védik, tekintve, hogy sokan olyan személy ellen tesznek bejelentést, akivel függő viszonyban vannak. A vádlót akkor sem éri semmilyen hátrány, ha állításairól kiderül, hogy alaptalanok (még akkor sem, ha aláírja a jelentést), mivel a bejelentő neve nem adható ki.
Sőt, az APEH minden területi igazgatóságán található egy-egy panasziroda, ahol bármikor készségesen tájékoztatják az embert, hogyan tud polgártársával szemben névtelen bejelentést tenni.
A bepanaszolás menete a következő: a szóban forgó személy minden, a bejelentő által ismert adatát felírják, hogy be tudják azonosítani, majd a bejelentőnek részleteznie kell a vele kapcsolatos problémákat. A panaszt a lakóhely szerinti területi igazgatóságon kell leadni, amit aztán a megfelelő osztályon vizsgálnak ki. Telefonon egyébként szintén tehető bejelentés. Arról megoszlanak a vélemények, jó-e a mostani rendszer vagy sem; statisztikák szerint az APEH ebből mindenesetre profitál.
Sokan úgy vélik, a feljelentgetés Magyarországon már bevett szokás. Mint ahogy egy korábbi cikkünkben már kitértünk rá, felmérések azt mutatják, hogy a magyarok általában irigyek egymás sikereire. A gazdagok például egyenesen tisztességtelen embernek számítanak a legtöbb hazai lakos szemében.
Simon Rita
