Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mai nap közölte a tagországok áprilisi kiskereskedelmi adatait, illetve az első negyedéves GDP második felülvizsgált számait. A GDP-adatokban, legalábbis ami a magyart illeti, nem történtek változások az először közöltekhez képest, néhány ország adatát azonban módosították, illetve a listát kibővítették.
Ezek alapján a 23 adatot publikáló ország közül (Írország, Luxemburg és Málta egyáltalán nem, míg Görögország csak részadatokat közölt) negyedéves összevetésben a lettek és a litvánok után továbbra is a harmadik legjobb teljesítményt nyújtjuk. A változás mindössze annyi, hogy Románia 0,5 százalékos GDP-adatát a magyarnak megfelelő 0,7 százalékra növelték, így keleti szomszédunkkal közösen állunk a képzeletbeli dobogó harmadik fokán.
Mielőtt az éves GDP-adatokra rátérnénk, nézzük a nagyobb meglepetést hozó kiskereskedelmi adatokat. Ahogy azt a KSH előzetes számai alapján már láttuk, áprilisban végre – részben a tényezők kedvező együttállásának köszönhetően is (részletek lásd: Évek óta nem volt ilyen kirobbanó adatunk) - nagyot nőtt a kiskereskedelmünk. Éves összevetésben közel egy évtizede (2006 szeptember) nem látott ugrást láthatunk. A 3,3 százalékos bővüléssel a második legjobbak vagyunk Európában a litvánokkal közösen. Az élbolyt – a GDP-hez hasonlóan – itt is lettek vezetik 6,2 százalékkal.
Ez európai sereghajtók éves összevetésben áprilisban a spanyolok (-6,5 százalék), a szlovénok (-4,9 százalék) és a máltaiak voltak (-4,3 százalék). Régiós társaink közül a lengyelek 2,7, a románok 1,6, míg a szlovákok 1,1 százalékkal nőttek (Csehország esetében nem áll rendelkezésre adat). A teljes EU-ban egyébként összesen 0,6, míg az eurózónában 1,1 százalék volt a visszaesés mértéke.
Pá,pá,pá,pám: az élen Magyarország
És bár a havi összevetésű adatok igen gyakran, igen nagy kiugrásokat képesek "produkálni", és ezért érdemes őket a helyükön kezelni, mindenesetre márciushoz képest Európában nálunk nőtt legnagyobb mértékben a kiskereskedelem volumene, mégpedig 5,2 százalékkal. A mögöttünk második románok 1,9, míg Málta 1,6 százalékos bővülést tud felmutatni. A KSH reggeli közleménye ezt az adatot, vagyis az idei márciushoz képest történt változást még nem tartalmazta, de arra már a reggeli cikkünkben is utaltunk, hogy a márciusi télnek, illetve a magas üzemanyagáraknak köszönhetően kiskereskedelmi szempontból kiábrándító volt az év harmadik hónapja, így a negyedikben tapasztalt megugrás az alacsony bázisnak is köszönhető. Mindenesetre a pozitív adat, mindig jó adat, mégha eléréséhez a tényezők szerencsés összjátékára is szükség volt.
A magyar kiskereskedelem egyébként, ahogy azt a reggeli cikkünkben fejtegettük, az év második felében, illetve jövő év elején valószínűleg stabilan pozitív adatokat fog produkálni, a kérdés inkább az, hogy ezeknek a korábban részben elhalasztott lakossági vásárlásoknak a kifutását követően stabilizálódni tud-e a fogyasztás bővülése.
Azért még nem minden fenékig tejfel
A cikk elején jelzett marsi utazónk a most közölt négy Eurostat-adatból az éves összevetésű GDP-számoknál láthatja, hogy hazánk még messze nem sikerország az EU-ban. Az év első három hónapjának előző évihez viszonyított gazdasági változása ugyanis továbbra is mínuszos, 0,3 százalékos zsugorodással. Bár ez az adat kétségtelenül jobb az EU 0,7, illetve az eurozóna 1,1 százalékos csökkenésénél, régiós versenytársaink közül a románok 2,2, a szlovákok 0,8, míg a lengyelek 0,5 százalékkal nőttek, a cseh gazdaság viszont 2,2 százalékkal beszakadt.
szp
mfor.hu
