5p

Bár 2013 már az emelkedés éve kellett volna, hogy legyen, ha a kormányfő évekkel ezelőtti prognózisát vesszük alapul, tavaly még csak a 2012-re várt elrugaszkodás éve lehetett valójában.

Pénteken reggel megismerhetjük, hogyan is teljesített a magyar gazdaság 2013 utolsó negyedévében, mellyel kapcsolatban éves bázison igencsak kiemelkedő adatra számít sok elemző. Ugyanakkor Orbán Viktor is hasonló várakozásra tett utalást egyik beszédében: elmondása szerint a negyedik negyedévi teljesítményünkkel mindenkit túlszárnyalhatunk. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy mindebben nagy szerepet játszhat majd a bázishatás - 2012 azonos időszakában ugyanis 2,5 százalékos, 3 éves mélypontot jelentő zsugorodás jellemezte a magyar gazdaság teljesítményét.

Az utolsó három hónap tehát könnyen ismét meglepetést okozhat a harmadik negyedévben bekövetkezett, várakozásokat meghaladó éves bázisú bővülést követően. Akkor 1,6 százalékkal nőtt a gazdaságunk teljesítménye előző év azonos időszakához képest, amire 2011 utolsó negyedéve óta nem volt példa, sőt, a második negyedévhez viszonyítva is sikerült egy 0,9 százalékos bővülést produkálni. 

Viszont hiába lesz kiugró, esetleg meglepő a negyedik negyedéves GDP, ezzel is még egy éves lemaradásban vagyunk. Legalábbis akkor, ha azt nézzük, mit mondott a három évvel ezelőtti évértékelő beszédében a kormányfő a jövőről. Akkor ugyanis 2012-öt az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés és 2014-et a gyarapodás évének nevezte. Az adatok alapján viszont a 2012-es mínuszos GDP után csak tavaly történhetett meg az elrugaszkodás, főleg a második féléves teljesítménynek köszönhetően. 

Ha a GDP termelői és felhasználói oldalán a főbb, havi adatokkal rendelkező ágazatokat vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy a negyedik negyedévi teljesítményünk az előző év azonos időszakához képest kiemelkedő mértékű bővülést hozhatott. Ugyanakkor a negyedéves összevetésű adatsor akár negatív meglepetést is okozhat az ipari termelés év végi leülésével párhuzamosan.

Vége a szűk esztendőknek?

A GDP felhasználói oldalát erősítő kiskereskedelem utolsó háromhavi adatai arra engednek következtetni, hogy talán vége a fogyasztás szűk esztendeinek. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a tény, hogy novemberben olyan mértékben nőtt a fogyasztásunk, mint 2006 óta egyszer sem. Akkor leginkább a kormányzati osztogatás eredménye volt a kiemelkedő kiskereskedelmi statisztika. Bár a kormány keze most is benne van a dologban, a rezsicsökkentések nyomán szinte eltűnő infláció révén, mely reálszinten felértékeli a kereseteket, emellett a növekvő és a választások előtt rendre emelkedő fogyasztói bizalom és optimizmus is költekezésre sarkallhatja a lakosságot.

Az adatokat elnézve viszont nemcsak novemberben, de októberben és az előzetes számok alapján decemberben sem lehetett ok panaszra a költekezést illetően. Az elmúlt időszak tükrében a kiskereskedelem 2013. évi utolsó negyedéve mindenképpen kiemelkedőnek számít.

Ha a havi változásokat nézzük, akkor az október-novemberi enyhe növekedést 1 százalék körüli decemberi visszaesés követhette az Eurostat adata alapján, így összességében a harmadik negyedévhez képest lényegében stagnáló teljesítményre lehet esély. 

Feljebb kapcsolt az exportunk

A harmadik negyedév exportteljesítményét visszafogottság jellemezte leginkább, ám a negyedik negyedév - főleg éves bázison - nagy lendületről árulkodik, ha külkereskedelmünk forintban számított egyenlegváltozását vizsgáljuk. Így kijelenthetjük, hogy a GDP-adatban húzóerőként jelenhet meg a nettó exportunk: október és december között fokozatosan egyre nagyobb mértékű bővülésről árulkodnak a számok. Az utolsó havi kiemelkedő növekedésben egyébként jelentős szerepet játszott az egy évvel korábbi rendkívül alacsony bázis is.

Ha azt nézzük, hogy előző hónaphoz képest, milyen volt a külkereskedelmi egyenlegünk alakulása, akkor nem ennyire fényes a kép, hiszen az októberi mínuszt bár a novemberi növekedés kompenzálta, az utolsó havi jókora mínusz mindenképpen lehúzza a negyedik negyedév összesített teljesítményét. 

Berobbant az ipar

Ha az október-december hónapok ipari teljesítményét 2012 azonos időszakához viszonyítjuk, kétségünk nem férhet ahhoz, hogy nagy szerepe lehet a várakozásokat meghaladó éves bázisú GDP-növekedésben. Az október és a november ugyanis egyaránt 6 százalék közeli bővülést hozott, a december ennél valamivel szerényebb, 4 százalékos növekedést. Az utolsó hónap visszafogottabb értéke bár az év végi gyártói leállásoknak volt köszönhető, a 2012-es alacsony bázis miatt még így is jelentősebb bővülést mutatnak az adatok.

Az egyes hónapok előzőhöz képest mért változását tekintve viszont nem túl fényes a helyzet, hiszen az októberi 0,5 százalékos zsugorodást egy kisebb mértékű, 0,2 százalékos mínusz követte, az utolsó hónap pedig a leállásoknak köszönhetően 1,9 százalékos teljesítménycsökkenést hozhatott novemberhez képest. 

Mindenesetre az ágazat jövőbeli teljesítményéért nem kell aggódni, hiszen a járműiparunk mindenképpen a pluszos adatok megszületését fogja támogatni.

A GDP termelői oldalán érdemes még kitérni a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményére is, melyekre egyaránt nem lehetett sok panasz a tavalyi évben. Míg az agrárium eredményeit a kedvező időjárás segítette, az építőipart az állami út- ás vasútépítések támogatták.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!