2014. február 12. 04:46

Bár 2013 már az emelkedés éve kellett volna, hogy legyen, ha a kormányfő évekkel ezelőtti prognózisát vesszük alapul, tavaly még csak a 2012-re várt elrugaszkodás éve lehetett valójában.

Pénteken reggel megismerhetjük, hogyan is teljesített a magyar gazdaság 2013 utolsó negyedévében, mellyel kapcsolatban éves bázison igencsak kiemelkedő adatra számít sok elemző. Ugyanakkor Orbán Viktor is hasonló várakozásra tett utalást egyik beszédében: elmondása szerint a negyedik negyedévi teljesítményünkkel mindenkit túlszárnyalhatunk. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy mindebben nagy szerepet játszhat majd a bázishatás - 2012 azonos időszakában ugyanis 2,5 százalékos, 3 éves mélypontot jelentő zsugorodás jellemezte a magyar gazdaság teljesítményét.

Az utolsó három hónap tehát könnyen ismét meglepetést okozhat a harmadik negyedévben bekövetkezett, várakozásokat meghaladó éves bázisú bővülést követően. Akkor 1,6 százalékkal nőtt a gazdaságunk teljesítménye előző év azonos időszakához képest, amire 2011 utolsó negyedéve óta nem volt példa, sőt, a második negyedévhez viszonyítva is sikerült egy 0,9 százalékos bővülést produkálni. 

Viszont hiába lesz kiugró, esetleg meglepő a negyedik negyedéves GDP, ezzel is még egy éves lemaradásban vagyunk. Legalábbis akkor, ha azt nézzük, mit mondott a három évvel ezelőtti évértékelő beszédében a kormányfő a jövőről. Akkor ugyanis 2012-öt az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés és 2014-et a gyarapodás évének nevezte. Az adatok alapján viszont a 2012-es mínuszos GDP után csak tavaly történhetett meg az elrugaszkodás, főleg a második féléves teljesítménynek köszönhetően. 

Ha a GDP termelői és felhasználói oldalán a főbb, havi adatokkal rendelkező ágazatokat vizsgáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy a negyedik negyedévi teljesítményünk az előző év azonos időszakához képest kiemelkedő mértékű bővülést hozhatott. Ugyanakkor a negyedéves összevetésű adatsor akár negatív meglepetést is okozhat az ipari termelés év végi leülésével párhuzamosan.

Vége a szűk esztendőknek?

A GDP felhasználói oldalát erősítő kiskereskedelem utolsó háromhavi adatai arra engednek következtetni, hogy talán vége a fogyasztás szűk esztendeinek. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a tény, hogy novemberben olyan mértékben nőtt a fogyasztásunk, mint 2006 óta egyszer sem. Akkor leginkább a kormányzati osztogatás eredménye volt a kiemelkedő kiskereskedelmi statisztika. Bár a kormány keze most is benne van a dologban, a rezsicsökkentések nyomán szinte eltűnő infláció révén, mely reálszinten felértékeli a kereseteket, emellett a növekvő és a választások előtt rendre emelkedő fogyasztói bizalom és optimizmus is költekezésre sarkallhatja a lakosságot.

Az adatokat elnézve viszont nemcsak novemberben, de októberben és az előzetes számok alapján decemberben sem lehetett ok panaszra a költekezést illetően. Az elmúlt időszak tükrében a kiskereskedelem 2013. évi utolsó negyedéve mindenképpen kiemelkedőnek számít.

Ha a havi változásokat nézzük, akkor az október-novemberi enyhe növekedést 1 százalék körüli decemberi visszaesés követhette az Eurostat adata alapján, így összességében a harmadik negyedévhez képest lényegében stagnáló teljesítményre lehet esély. 

Feljebb kapcsolt az exportunk

A harmadik negyedév exportteljesítményét visszafogottság jellemezte leginkább, ám a negyedik negyedév - főleg éves bázison - nagy lendületről árulkodik, ha külkereskedelmünk forintban számított egyenlegváltozását vizsgáljuk. Így kijelenthetjük, hogy a GDP-adatban húzóerőként jelenhet meg a nettó exportunk: október és december között fokozatosan egyre nagyobb mértékű bővülésről árulkodnak a számok. Az utolsó havi kiemelkedő növekedésben egyébként jelentős szerepet játszott az egy évvel korábbi rendkívül alacsony bázis is.

Ha azt nézzük, hogy előző hónaphoz képest, milyen volt a külkereskedelmi egyenlegünk alakulása, akkor nem ennyire fényes a kép, hiszen az októberi mínuszt bár a novemberi növekedés kompenzálta, az utolsó havi jókora mínusz mindenképpen lehúzza a negyedik negyedév összesített teljesítményét. 

Berobbant az ipar

Ha az október-december hónapok ipari teljesítményét 2012 azonos időszakához viszonyítjuk, kétségünk nem férhet ahhoz, hogy nagy szerepe lehet a várakozásokat meghaladó éves bázisú GDP-növekedésben. Az október és a november ugyanis egyaránt 6 százalék közeli bővülést hozott, a december ennél valamivel szerényebb, 4 százalékos növekedést. Az utolsó hónap visszafogottabb értéke bár az év végi gyártói leállásoknak volt köszönhető, a 2012-es alacsony bázis miatt még így is jelentősebb bővülést mutatnak az adatok.

Az egyes hónapok előzőhöz képest mért változását tekintve viszont nem túl fényes a helyzet, hiszen az októberi 0,5 százalékos zsugorodást egy kisebb mértékű, 0,2 százalékos mínusz követte, az utolsó hónap pedig a leállásoknak köszönhetően 1,9 százalékos teljesítménycsökkenést hozhatott novemberhez képest. 

Mindenesetre az ágazat jövőbeli teljesítményéért nem kell aggódni, hiszen a járműiparunk mindenképpen a pluszos adatok megszületését fogja támogatni.

A GDP termelői oldalán érdemes még kitérni a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményére is, melyekre egyaránt nem lehetett sok panasz a tavalyi évben. Míg az agrárium eredményeit a kedvező időjárás segítette, az építőipart az állami út- ás vasútépítések támogatták.

mfor.hu