A 2015-ös évet többletértékesítés és többletkereslet jellemezte, emiatt pedig hozamcsökkenés valósult meg a piacon, ami összességében igen jó eredmény - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Ráadásul a külföldiek állampapír-állománya is csökkenni kezdett, hazánkat viszont ez a tőkekivonás sokkal kevésbé érintette, mint több más fejlődő országot.
Alapvetően két fontos alapelvet tart szem előtt az ÁKK: a devizaarány csökkentése és a lakossági állampapír-vásárlás növelése, és mindkettő esetében jelentős eredményeket sikerült felmutatni. A devizaadósság aránya ugyanis 38-ról 32 százalékra csökkent, a lakossági állampapír aránya 900 milliárd forintos volt a növekedés. A folyamatok az adósságkezelő várakozásai szerint jövőre is folytatódik és a tervek szerint év végére a devizaadósság aránya 27 százalékra csökkenhet, a lakossági arány pedig kisebb ütemben talán, de tovább nő.
2015-ben ráadásul fontos fordulat valósult meg a tulajdonosi szerkezetben is, hiszen 8 év után először szerzett ismét többséget a belföldi tulajdon, így az államadósság 53 százaléka van már a tulajdonukban.
Mi lesz 2016-ban?
Jövőre fennmaradnak az eddigi alapelvek az adósság finanszírozásában, vagyis a csökkenő államadósság, növekvő belső finanszírozás, csökkenő arányú devizaadósság, és a lakossági értékesítés további növelése.
A nettó finanszírozási igény 762 milliárd forint lesz jövőre, ami mellé 5380 milliárdos (az éven belüli lejáró adósság többszöri megújítását kiszűrő OECD mutató szerinti) törlesztés lesz esedékes, vagyis a teljes finanszírozási szükséglet 6142 milliárd forint lesz. 2016-ban az ideinél jóval nagyobb lesz a lejáró devizaadósság is, hiszen lejár az Európai Bizottságtól felvett hitel utolsó részlete.
Összesen 4,8 milliárd euró devizalejárat esedékes 2016-ban. Az összesen bruttó 1,75 milliárd eurós deviza forrásbevonás -3,1 milliárd euró (971 milliárd forint) nettó deviza kibocsátást jelent.
Barcza György hangsúlyozta, hogy nem szeretnék a forintpiacot túlterhelni, ha ugyanis túlzott mértékű többletkibocsátást valósítanak meg, az hozamemelkedést eredményezhet és nagyobb kockázatokat generál a hazai befektetőknek. Éppen ezért szükséges beépíteni a tervbe egy kisebb összegű devizakötvény-kibocsátást, 312 milliárd forint értékben, ez azonban még változhat - emelte ki az ÁKK vezérigazgatója.
A devizakötvény kibocsátása jelen állás szerint egyaránt megvalósulhat euróban, dollárban, sőt még renminbiben is, ez ugyanis egy olyan új piac Barcza szerint, ahol egyre több szereplő jelenik meg. Amennyiben szükségesnek ítélik meg a nemzetközi piacra történő kilépést, megvizsgálják az eurót, a dollárt és a renminbit is, és ott fognak kibocsátani, ahol a legkedvezőbbek a feltételek.
Összességében Barcza György szerint jövőre csökken a nettó finanszírozási igény, magasabb lesz a devizalejárat, a finanszírozásban a kötvényeké és a lakosságé lesz a meghatározó szerep és csak minimális devizakötvény-kibocsátást tervzenek.
mfor.hu
