A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden Vasegerszegen, a Nyugat-Dunántúli Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Vasegerszegi Közéleti Klub rendezvényén kifejtette: Magyarországon az árszínvonal vásárlóerő paritáson még mindig jelentősen alacsonyabb, mint az Európai Unióban, a magyar gazdaság fejlettsége és az árszínvonal is megközelítően 60 százaléka az eurózónához tartozó országok átlagának. "Nyilván ahogy a gazdaság fejlődik, az árszínvonal is föl fog zárkózni az eurózóna árszínvonalához, ez pedig két úton tud bekövetkezni; vagy úgy, hogy infláció van (...), vagy pedig úgy, hogy a forint erősödik, és az euróban kifejezett árak így zárkóznak fel az Európai Unióhoz" - mondta.
A jegybank elnöke hozzáfűzte: azt szeretnék ha ez a felzárkózás nem az infláción, hanem a forint erősödésén keresztül valósulna meg. "Ha ugyanis az árszínvonal felzárkózása az infláción keresztül valósul meg, annak sok egyéb költsége van, bizonytalanság, kockázat, megtakarítások értékállandóságának hiánya, és még lehetne sorolni azokat a problémákat, amivel az infláció jár" - tette hozzá Simor András.
Szavai szerint a forint erősödése akkor értelmes folyamat, ha a gazdaság teljesítményének növekedésével együtt történik, és nem a gazdaság teljesítményét meghaladó mértékű, mert akkor megfogalmazása szerint "tönkreteszi a gazdaságot". A jegybank elnöke kifejtette: a forint az elmúlt 7-8 évben euróhoz képest általában egy 240-260 forint körüli sávban mozgott, trendszerű, hosszútávú felértékelődése azonban nem volt.
Magyarország exportteljesítménye az említett 7-8 évben nem volt rosszabb, mint például Csehország, Lengyelország, Szlovákia exportteljesítménye, de jobb sem. Magyarul ezek az országok, annak ellenére, hogy felértékelődött a devizájuk, mégsem rontották exportteljesítményüket. "Azért nem, mert Magyarországon annak ellenére, hogy nem volt nominális felértékelődés, jóval magasabb volt az infláció, ebből következően tehát amit az exportőrök megnyertek a vámon, azt elveszítették a réven: amit megnyertek azon, hogy nem volt forinterősödés, azt elbukták az infláción" - mondta.
Szavai szerint a magyar gazdaság egészséges magatartása az lenne, ha a forint szépen lassan, trendszerűen erősödne az euróhoz képest. Olyan ütemben erősödne, amilyen mértékben a magyar gazdaság termelékenysége gyorsabban fejlődik, mint az Európai Unió országaié. Ezt a termelékenységi különbséget kellene az árfolyam felértékelésében tükrözni, és így hozzá lehetne segíteni a magyar gazdaságot ahhoz, hogy hasonló versenyképességgel tudjon küzdeni a versenytársaival.
Simor András hangsúlyozta: olyan nincs, hogy az árfolyam kívánságaink szerint csak felfelé haladjon, az árfolyam természetesen ingadozik. "A baj csak az, hogy Magyarországon jobban ingadozik mint a többi országban, a forint volatilitása nagyobb, mint a környező országok valutáié" - mondta. Szavai szerint azért nagyobb, mert a "magyar gazdaság megbízhatatlanabb gazdaság", mint a többi, mert itt nagyobbak a bizonytalanságok, nagyobbak a változások. Részben azért, mert a gazdaságpolitika megfogalmazása szerint "őrült módon rángatja" a gazdaságot.
