A KSH legfrissebb, előzetes adatai szerint áprilisban 3,3 százalékkal több terméket vettünk a kiskereskedelmi egységekben, mint 2012 negyedik hónapjában. A statisztikai hivatal 2008 januárjáig visszamenő adatsorában ilyen mértékű növekedésre még nem volt példa.
A kiugró adathoz - bár az alapfolyamatok eleve a kiskereskedelmi forgalom lassú bővülése irányába mutatnak (erről később) – több szerencsés tényező együttállására is szükség volt. Egyrészt a belkereskedelem 2012 áprilisában kezdte meg legutóbbi visszaesését, akkor jelentős mértékű, havi összevetésben 1,8, évesben pedig 3 százalékos zuhanást regisztrált a KSH. Így az alacsony bázishoz képest viszonylag könnyű volt emelkedni. Sajnos, a most közölt előzetes adatok nem tartalmazzák a havi szintű összevetést, tehát azt egyelőre nem tudjuk, hogy az idei márciushoz képest milyen változás történt. (Egyébként valószínűleg az előzetes éves adatokat is felül fogják írni a véglegesen közölt számok, ahogy ez eddig mind a három előzetesen közölt adattal megtörtént. Ezek a módosítások azonban csak kisebb változásokat hozhatnak.)
Szintén a fogyasztást segítette, hogy áprilisban megérkezett a tavasz, ráadásául a hónap során meredeken estek az üzemanyagárak. Így a jó időben többen mozdulhattak ki otthonukból, ami az üzemanyag-fogyasztást 6,3 százalékkal dobta meg.
Bár idén húsvét márciusra, tavaly pedig április elejére esett, ami többnyire meglátszik az élelmiszer-értékesítési adatokban is, ennek ellenére az idei márciusi 1,1 százalékos visszaesést 3,3 százalékos növekedés követte.
Hogy a mindent elsöprő konjunktúra még nem érkezett meg a kiskereskedelemben azt jól mutatja, hogy a nem élelmiszer termékek kiskereskedelme még csak stagnálni tudott.
A folyamatok hátteréről
Az elmúlt években a lakosság jelentős mértékben meghúzta a nadrágszíját. Ennek a folyamatnak két kiugró következménye volt, egyrészt a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2011 év végéhez képest 3033,8 milliárd forinttal (körülbelül a magán-nyugdíjpénztári állomány nagyságával megegyező összeggel) nőtt. Másrészt a belső fogyasztásunk, illetve a lakosság által finanszírozott beruházások (lakásépítés) drámai módon visszaestek. Így a lassan konszolidáló gazdasági klímában a korábban elmaradt lakossági vásárlások utat "törhetnek" maguknak. Erre két tényező is rásegít, a januári rezsicsökkentés, és annak további fokozása (a július, illetve a Németh Lászlóné által pont tegnap beígért második 10 százalékos etap), másrészt a politikai választások előtt rendszerint megfigyelhető fogyasztói bizalom trendszerű növekedése. (Lásd: Orbánéknak könnyebb lesz - mostantól egyre optimistábbak vagyunk)
Így az idei év második felére, illetve jövőre - már csak a tavalyi alacsony bázis miatt is - mindenféleképpen pozitív tartományban stabilizálódó adatokra számíthatunk. (Még ha lesz is egy-egy olyan hónap, mint például a márciusi volt, amely negatív meglepetést jelentett. Lásd: Nem jött be az NGM várakozása: az előzetesnél rosszabb lett az adat)
Kérdés inkább ott merülhet fel, hogy az elhalasztott vásárlások kifutása után fennmarad-e a növekedés, illetve, hogy a háztartások költekezése elindul-e a hosszabb távú vásárlások (tartós fogyasztási cikkek, autók, ingatlanok) irányába is. Erre, ha nagyon optimistán nézzük az új autók piacát, akkor már találhatunk biztató jeleket. (A fordulat után tovább növekszik a magyar autópiac) Ezzel szemben az első negyedévben kiadott építési engedélyek megsemmisítő adatát látva az ingatlanpiacon még a "béka feneke alatti" stabilizálódástól is igen messze van. (Eltűnt a semmi harmada - lenullázódott idehaza egy iparág)
szp
mfor.hu
