Tavaly az első hét hónapban a deficit közel kétszer ekkora, 894,1 milliárd forint volt. Az idei kedvezőbb helyzet elsősorban a költségvetés eltérő kiadási szerkezetének, valamint a kedvező reálgazdasági folyamatoknak és a gazdaságfehérítést célzó intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételeknek köszönhető - írták.
Az első hét hónapban a központi költségvetés 585,8 milliárd forintos hiányt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 52,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 68,5 milliárd forintos többletet mutattak. Az NGM közleménye szerint az államháztartás helyzete változatlanul stabil, ami a működő magyar reformok eredményeit tükrözi vissza. A végleges adatok megegyeznek az előzetes számokkal.
Idén júliusban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 62,7 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez 70,8 milliárd forint volt. Az idei első hét havi deficit az egész évre tervezett hiány 61 százaléka. Az NGM kiemeli: az idei évre kitűzött 2,0 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul reális és teljesíthető.
A központi alrendszer július végi 9183,3 milliárd forintot kitevő bevételei az előző év azonos időszakinál 60,5 milliárd forinttal magasabbak voltak. Jelentősen nőttek az elmúlt évhez képest a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.
A társasági adóból az év első hét hónapjában 285,1 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakit 79,1 milliárd forinttal haladta meg. A jelentős bevételi többlet hátterében a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó magasabb befizetések állnak.
Általános forgalmi adóból 1775,1 milliárd forint érkezett be a költségvetésbe, ami az egy évvel korábbi bevételt 35,8 milliárd forinttal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel július végéig 557,1 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbinál 23,7 milliárd forinttal magasabb. Az üzemanyagok esetében a befizetések 2016. évi emelkedését az üzemanyag-forgalom növekedése, valamint a visszatérítések csökkenése magyarázza.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hét hónapjában 994,9 milliárd forint volt, amely 14,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel július végéig 114,1 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 10 milliárd forinttal alacsonyabb.
A Nyugdíjbiztosítási Alap idei első hét havi bevételeinek 99 százaléka a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származott. Ezen befizetések az előző év azonos időszakához képest 31,5 milliárd forinttal magasabbak voltak. Ennek oka a foglalkoztatottság jelentős mértékű javulása és a munkanélküliség csökkenése miatt a vártnál magasabb bérkiáramlás.
Az Egészségbiztosítási Alap esetében a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból (munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék) származó január-júliusi bevétel az alap összes bevételének 60 százalékát tette ki. Az előző év azonos időszakához viszonyított többletbevétel indoka, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2016. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból az előző évi 14,54 százalék helyett 20,57 százalékban részesült. Az 593,9 milliárd forint első hét havi nettó kamatkiadás 18,8 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest, ez a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
A központi alrendszer első hét havi, 9648,1 milliárd forintos ráfordításai 368,8 milliárd forinttal alacsonyabbak lettek az elmúlt év azonos időszakinál, mely főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak előző évhez viszonyított mérséklődésével függ össze. Jelentősen elmaradtak a 2015. évi július végi kiadásoktól a társadalombiztosítási ellátásokhoz köthető garancia és hozzájárulások, a kamatkiadások, valamint az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások is.
Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások az év első hét hónapjában 205,6 milliárd forintot tettek ki, ez az összeg 5,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában történt teljesítéstől.
A lakásépítési támogatások 2016. év első hét hónapjában 65,2 milliárd forintot tettek ki, ami 0,6 százalékkal magasabb összeg a 2015. év azonos időszakihoz viszonyítva. Az eltérés legfőbb oka, hogy 2015. február 1-jével a devizahitel-adósok tartozásállományát forintosították - olvasható az NGM összegzésében.
MTI
