A körülményekhez képest dinamikusan nőtt a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, hiszen három hónap alatt 0,9, míg éves összevetésben 1,8 százalékos pozitív számot produkált. Szokásos pénteki rádiónyilatkozatában Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint azt mondta, a növekedés, a sikeres gazdaságpolitika eredményei a mindennapokban is megjelennek. Hogy mindez mennyire jelenik meg az egyes emberek életében, nem tudjuk, viszont a KSH részletes GDP-számai alapján elemezni lehet, hogy a gazdaság bővüléséből saját fogyasztásán keresztül mennyit érez a lakosság. Ehhez a statisztikai hivatal 2005-ös átlagárakon kimutatott GDP felhasználásának adatait vizsgáltuk meg.
Ezek alapján a harmadik negyedévben az előzőhöz képest valóban ki lehet mutatni egy 1,2, a második három hónapnak pedig a január-március időszakhoz képest egy 2,8 százalékos növekedését. A probléma csak az – ahogy a fenti ábrán is látszik -, hogy ez az éven belüli felfutás a háztartások fogyasztásában természetes, szezonális folyamat, így a negyedéves adatokat évesítettük, vagyis az adott negyedévhez hozzáadtuk az előző három negyedév adatát. Az így kisimított évesített számokat pedig a 2006-os (csúcs)értékhez viszonyítottuk. A kapott ábra önmagáért beszél.
A gazdaság immár észrevehető növekedése egyelőre nem tudta kimozdítani a háztartások fogyasztását a mélypontról. Sőt, a 2006-os csúcshoz, vagyis a 15 169 milliárdos háztartási fogyasztáshoz képest a 2013 harmadik negyedévével záródó év 13 403 milliárdos értéke 11,6 százalékos csökkenést jelent.
A meglehetősen sokkoló diagramon jól látszik, hogy a visszaesés 2010 negyedik negyedévére már elérte a mínusz 10 százalékot, és azóta - elsősorban a 2012-es megszorításoknak köszönhetően - további 1,6 százalékkal esett vissza. Ráadásul hiába a fogyasztói bizalom szárnyalása és az emelkedő reálbér, szakértők szerint a lakosság fogyasztása óvatossági megfontolásokból, illetve a meglévő hitelek törlesztése miatt a jövőben is visszafogott lehet.
A visszaesés összetevői
A háztartások végső, tényleges fogyasztását egyébként három tétel teszi ki a nemzeti számlák rendszerében. A háztartások fogyasztási kiadásai, a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások (például a diák-, vagy nyugdíjasbérlet állami dotációja) és a háztartásokat segítő nonprofit szervezetektől kapott természetbeni társadalmi juttatások. Ez utóbbi a legkisebb tétel, évesítve 320-340 milliárd között mozog, és 2006-hoz viszonyítva a mostani érték stagnálásnak tekinthető.
Nem úgy a háztartások fogyasztási kiadásai, illetve a kormányzattól kapott támogatások értéke. A 2013 harmadik negyedévével záródott évben 2006-hoz képest előbbi 10,7, utóbbi 17,2 százalékkal esett vissza összehasonlító árakon. A háztartások fogyasztási kiadása ezen időszak alatt 11 966 milliárd forintról 10 689 milliárdra, a kormányzati juttatás értéke pedig 2864 milliárdról 2371 milliárdra csökkent.
A tényleges háztartási fogyasztás visszaesésének összetevői
Így a háztartások tényleges fogyasztásában fentebb kimutatott 11,6 százalékos visszaeséshez a fogyasztási kiadások csökkenése 8,5, a kormányzati juttatások megnyirbálása pedig 3,1 százalékkal járult hozzá.
mfor.hu
