Évente kétszer kell jelentenünk
A túlzott hiány eljárás keretében Magyarországhoz intézett ajánlás értelmében a magyar hatóságok évente kétszer jelentést nyújtanak be a Tanács és az Európai Bizottság részére. Eddig 7 évközi jelentés benyújtására került sor, amelyek bemutatták a túlzott hiány megszüntetése érdekében tett intézkedések előrehaladását, beleértve a strukturális reformok területén megtett lépéseket. A legfrissebb jelentést most készítette el a kormány és el is küldte Brüsszelbe.
"A tanácsi ajánlás Magyarország számára 2011-re tűzte ki a túlzott hiány megszüntetésének határidejét. Mivel a nyugdíjrendszer reformja keretében a korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka visszalépett az állami nyugdíjpillérbe, a pénztárakban eddig felhalmozott vagyonuk átutalása 2011-ben többletet eredményez az államháztartás egyenlegében" - olvasható a jelentésben.
A kormány elkötelezett a túlzott hiány fenntartható módon történő megszüntetése mellett, ezért strukturális reform programot hirdetett meg (Széll Kálmán Terv), amely döntően a költségvetési kiadások növekedésbarát átalakítására irányul - szögezi le a dokumentum. A most ismertetett jelentés a Széll Kálmán Terv és a konvergencia program intézkedéseit részletezi, illetve az eddig meghozott jogszabályokat ismerteti. Ezekben nincs sok újdonság, hiszen az intézkedések tavasz óta fokozatosan születtek meg.
Ötezer lakása lehet az Eszközkezelőnek
Az Otthonvédelmi Akcióterv részleteiről viszont eddig nem ismert dolgok is kiderültek. A kormány várhatóan augusztus végére hozza létre a Nemzeti Eszközkezelő intézményét, mely a szociálisan rászorulók lakásait veheti majd meg. A tervek szerint az Eszközkezelőhöz fordulhatnak majd azok a bajba jutott devizahitelesek, akik nem jogosultak az árfolyamrögzítésre. Akinek ugyanis 90 napnál régebbi lejárt tartozása van vagy már kapott valamilyen törlesztéskönnyítést, azok most nem választhatják a 180 forintos kedvezményes árfolyamot.
A Nemzeti Eszközkezelőről eddig annyit lehetett tudni, hogy az idei évre kétmilliárd forintot különített el a lakások megvásárlására. Nátrán Roland, az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy az idei évre ez a kétmilliárd forint várhatóan elegendő lesz, a 2012-re elkülönítendő összegről pedig majd a jövő évi költségvetés vitájakor tárgyal a kormány.
"A Nemzeti Eszközkezelő Társaság összesen 5000 - szociális szempontok alapján kiválasztott - adós ingatlanát vásárolja meg, jelentős diszkont mellett. Az ötezer ingatlan megvásárlása3 összesen mintegy 20,5 milliárd forint kiadást jelenthet 2014 végéig" - olvasható a Brüsszelbe küldött jelentésben. A 20,5 milliárdot úgy kalkulálták ki, hogy átlagosan 8,2 millió forintos értékkel számoltak és azt feltételezték, hogy 50 százalékos áron vehetik majd meg az ingatlanokat a bankoktól.
A fenti összegen felül a szociális családi ház építés költségvetési terhe mintegy 15 milliárd forint lehet, aminek legnagyobb része 2012-ben jelentkezhet. A kamattámogatás költségvetési hatásait kormányhatározat szabályozza, amelynek alapján az évi költségvetési hatás legfeljebb 1,5 milliárd forint lehet. Így a négy év alatt összességében a program maximális kiadása 6 milliárd forint.
Összességében az Otthonvédelmi Akcióterv költségvetési hatása 2011 és 2014 között 40-45 milliárd forint lehet, amelynek legnagyobb része – mintegy 20 milliárd forint – várhatóan 2012-ben jelentkezik.
Beke Károly
mfor.hu
