A Capital Economics közgazdászai a magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel fogyasztási dinamikát vizsgáló elemzésükben a következő évekre 2,5-3,5 százalékos, a későbbi időszakra átlagosan 3-4 százalékos éves fogyasztásnövekedési ütemeket valószínűsítettek az országcsoportban. A ház mindezt egybevetve úgy számol, hogy a vizsgált négy gazdaság háztartási szektorainak összesített fogyasztási kiadásai a tavaly mért 400 milliárd euróról 2025-re ezermilliárd euró közelébe növekedhetnek. Az általuk várt fogyasztásbővülés elsődleges tényezője az olajárak zuhanása, tekintettel arra, hogy a vizsgált négy gazdaság mindegyike nettó olajimportőr, és az alacsony olajárak által hajtott dezinfláció növeli a térségi vásárlóerőt.
Az olajár-csökkenés hatásait már mi is többször elemeztük:
Már közel 60 milliárdot nyertünk az üzemanyagon
Nagyobbat üthet az olaj drágulása, mint azt elsőre gondolnánk
A cég becslése szerint az eddig végbement olajárcsökkenés átlagosan 0,6 százalékponttal lassította a teljes kosárra számolt éves inflációs ütemet a régió gazdaságaiban.
Az infláció már valószínűleg túljutott mélypontján, de várhatóan továbbra is igen alacsony lesz, sőt Magyarországon és Lengyelországban az idei év nagy részében a negatív tartományban marad - jósolták a ház londoni elemzői.
Ebben az inflációs környezetben - és figyelembe véve az eurójegybank (EKB) mennyiségi enyhítési ciklusát is - a közép-európai EU-gazdaságok jegybankjai a következő években is rendkívül laza monetáris politikát tudnak folytatni.
Ezt más nagy londoni házak is jósolják, különösen Magyarország esetében.
A Bank of America-Merrill Lynch közgazdászai a magyar inflációs és monetáris kilátásokról összeállított új előrejelzésükben mínusz 0,2 százalékos idei egész éves átlagos inflációt valószínűsítettek Magyarországon. A ház elemzőinek modellszámításai azt mutatják, hogy a magyarországi infláció akkor is "kényelmesen" a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos célsávján belül maradna, ha a hordónkénti olajár 100 dollárra emelkedne 2016-ban.
Az elemzők azzal számolnak, hogy az MNB az idei év végére 1,35 százalékig csökkenti alapkamatát a jelenlegi 1,95 százalékról.
Ez az eddigi legagresszívabb MNB-kamatcsökkentési prognózis a londoni elemzői közösségben, a szélesebb körű citybeli konszenzus ugyanis 1,40-1,50 százalék között valószínűsíti a magyar jegybank márciusban újraindított monetáris enyhítési ciklusának alapkamat-végpontját.
A Capital Economics elemzőinek tanulmánya szerint a ház által összességében "rózsásnak" ítélt térségi fogyasztási kilátásokra az elsődleges kockázatot az jelentheti, ha Görögország esetleg távozni kényszerül az euróövezetből. A cég szerint azonban a négy közép-európai EU-gazdaság most sokkal jobb állapotban van az ilyen külső sokkok elviseléséhez, mint 2011-2012-ben, a görög adósságválság fellángolásának idején. Alacsonyabb például a bankszektorok rövid lejáratú adósságállománya, és így a térségi bankok kevésbé vannak kitéve a tőkeáramlási irány esetleges megfordulásának.
A Capital Economics londoni elemzői kiemelik ugyanakkor, hogy a magyar bankszektor gyengébb lábakon áll, mint a többi három országé, tekintettel a régiós átlagnál magasabb nem teljesítő kinnlevőség-arányra és a magyar bankok ugyancsak magasabb GDP-arányos külső adósságállományára. Emellett Magyarországon szigorúbb költségvetési fegyelem is várható, mint máshol a térségben.
A cég mindezek alapján Magyarországon az idén a fogyasztási kiadások 2 százalékos, 2016-ban 2,5 százalékos bővülését várja. A ház Csehországban és Szlovákiában 3 százalékos, Lengyelországban 3,5 százalékos háztartási fogyasztásnövekedést valószínűsít jövőre.
MTI
