A közlemény szerint a pénzpiac arra vár, hogy a kormány végre strukturális átalakításokba kezdjen. A nemzetközi intézmények és befektetők által hitelesnek tekintett lépések esetén tartós lehet a jelenlegi, viszonylag erős forint, kamatcsökkentési ciklus is beindulhat, míg csalódottság esetén - főleg ha ez az EU intézmények reakcióiban és a hitelminősítők besorolásában is megmutatkozna - gyors, ellenirányú folyamat mehet végbe. Céljaiban üdvözölhető, de megvalósíthatóságát tekintve kétséges, "nem elég konkrét" program bejelentése esetén viszont tartós lehet a bizonytalanság.
A forint árfolyama, a kockázati és adósság-finanszírozási felárak most attól függnek, hogy 9 hónapnyi "terhesség" után végre megszületik-e egy hihető, végrehajtható, ésszerű eszközöket használó többéves gazdaságpolitikai program - véli a GKI. A GKI friss elemzése szerint a magyar gazdaság 2011-ben az EU átlagánál mintegy 1 százalékponttal gyorsabban fejlődik, de a régióban csak Szlovénia és Románia növekedési üteme lesz kisebb a magyarnál. A feldolgozóipar exportorientáltsága fennmarad, de a kivitel bővülése - a német gazdaság lassulása, számos EU-tagállam belföldi keresletet fékező költségvetési kiigazítása következtében - kissé lassul, miközben a belföldi értékesítés lassan emelkedni kezd. Az építőipar visszaesése véget ér, de érdemi növekedés idén még nem várható.
A gazdaságkutató szerint az infláció a decemberi 4,7 százalékról januárra 4 százalékra csökkent, de tartós további mérséklődés nem valószínű. A magas világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak, az elhalasztott közszolgáltatási áremelések, az EU-támogatással épült közművek megtérülési követelménye ugyanis tartós inflációs nyomást jelent.
A GKI felmérése szerint a cégek áremelési szándéka is erősödik. A kormány ugyan adminisztratív eszközökkel igyekszik akadályozni az áremelést, de a különféle válságadóknak, az egészséges életmód zászlaja alatt tervezett adóemeléseknek inflációs hatása van. Mindezek alapján 2011-ben éves átlagban kissé 4 százalék feletti (az energia-, üzemanyag- és élelmiszerárak ennél nagyobb) áremelkedés várható.
A minimálbérek 6 százalékos, 78 ezer forintra történő emelése önmagában alig növeli a nettó keresetet, vagyis e körben mintegy 3 százalékkal csökken a reálkereset. A reálkeresetek 2011-ben nagy szóródás mellett összességében 2,5 százalékkal emelkednek. A reáljövedelem esetében is ezt megközelítő emelkedés valószínű, mivel a nyugdíjak reálértékének stagnálását, az egyéb társadalmi juttatások csökkenését csaknem ellentételezi a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetése - véli a GKI.
A gazdaságkutató szerint mivel elsősorban a magas jövedelműek pozíciója javul - akik főleg megtakarításaikat növelik -, a lakosság fogyasztása ennél kisebb mértékben, 2 százalék körül fog emelkedni. Ez - mivel nagyobbrészt a magasabb jövedelműek személygépkocsi és tartós fogyasztási cikk keresleteként fog megjelenni - inkább az importot, mint a belföldi termelést fogja serkenteni. Ezért az adóátrendezés nem eléggé (csak a többgyermekes családoknál) ösztönzi a hazai kínálat bővítését.
A belföldi kereslet bővülése következtében az export importnál kedvezőbb alakulása megfordul, s a behozatal a kivitelnél kissé gyorsabban bővül. A külkereskedelmi aktívum azonban alig csökken, és a jövedelemkiáramlásnak is határt szab a cégek válságadók miatt is romló profitabilitása. Ugyanakkor mindez visszafogja a profitok újra-befektetését, általában a fejlesztést, az itthoni befektetést. Az EU-transzferek emelkedése következtében a folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma várhatóan kissé nő - derül ki a GKI prognózisából.
MTI
