A kutatóintézet szerint a II. negyedévi 2-3 százalék közötti gazdasági növekedés a III-IV. negyedévben 3,5-4 százalékra gyorsul. A prognózis szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya 3,8 százalék körül alakul az idén, kisebb lesz a vártnál, sőt akár el is érheti a nyugdíjpénztári korrekcióval számított 3,6 százalékos maastrichti kritériumot.
Várakozásaik szerint az MNB idén már nem fog kamatot csökkenteni, sőt a további kamatemelést sem tartják kizártnak. Ennek ellenére év végén elképzelhetőnek tartanak egy 25 bázispontos kamatcsökkentést. Említést tesznek arról is, hogy a gazdaság kilátásait illetően jelentős a bizonytalanság, ám hangsúlyozzák, hogy az országban sem gazdasági, sem szociális válság nincs, ezért nem válságkezelésre, hanem a reformok végigvitelére, a pénzügyi egyensúly fenntartását garantáló szabály- és intézményrendszer kiépítésére, valamint a társadalmi bizalom újraszervezésére van szükség.
Vértes András, a GKI elnöke elmondta, hogy óvatosan, pesszimistán ítélik meg a világgazdaság kilátásait. Az unió, illetve a régió országai is lényegesen rosszabb külső feltételekkel szembesülnek, elsősorban a pénzügyi válság és a költségsokkok miatt, ezért mindenhol lassul a GDP növekedési üteme, és emelkedik az infláció.
Ebben a tekintetben Magyarország szembemegy az európai trenddel, az infláció csökkenni kezdett. A fogyasztói árak Szlovákia és Lengyelország kivételével már a térség szinte mindegyik országában gyorsabban nőnek a magyarországinál.
Az inflációt illetően a GKI elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a világ többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs pálya is eltolódott, ami sem monetáris, sem fiskális eszközökkel nem kezelhető eredményesen. Úgy vélte, mivel Magyarország kockázati megítélése még mindig a legrosszabb a visegrádi országok közül, vitatható, hogy indokolt-e erőteljes reálfelértékeléssel kikényszeríteni a kitűzött inflációs cél elérését. Hozzátette: Magyarországnak bár gondja, de nem a legfőbb problémája az infláció, a magas jegybanki alapkamat pedig nehezíti a gazdaság talpra állását.
Vértes András szerint a második félévben gazdaságpolitikai félfordulat következik be, az egyensúly javítása mellett nem a reformok, hanem a gazdasági növekedés felgyorsítása, a versenyképesség javítása szerepel a prioritások között.
A gyorsuló növekedés ellenére a kiigazítás utáni két évben a gazdasági fejlődés éves átlagban alig haladja meg a két százalékot - hívta fel a figyelmet Vértes András. Hozzátette, a mezőgazdaság GDP-je legalább 15 százalékkal emelkedik az idén, jelentősen bővül az ipari termelés, élénkül a kiskereskedelmi forgalom és nem esik vissza az építőipari termelés sem. A magnövekedés - a mezőgazdasági és a közösségi szolgáltatások nélküli GDP - három százalék felett lesz, lényegében azonos a tavalyival.
