Hatodszorra emelt kamatot a svéd jegybank

Makró Svédország

2011. április 20. 08:42

Egymást követő hatodik alkalommal emelt irányadó kamatlábán a svéd jegybank, a Riksbank monetáris tanácsa - a piac várakozásainak megfelelően - 25 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte szerdán a skandináv országban az alapkamatot.

A jegybank megerősítette korábban közölt kamatpályáját, így 2012 első negyedévében 2,5 százalékos, 2013 első negyedévében 3,2 százalékos kamat várható Svédországban.

A Riksbank közleményben arról tájékoztatott, hogy a svéd gazdaság jó ütemben növekszik, a munkaerőpiac stabilan fejlődik. Ugyanakkor kiemelte: a maginfláció jelenleg alacsony szinten van, de várhatóan nőni fog a gazdaság bővülésével.

A központi bank szerdán 4,6 százalékra emelte az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését, 2012-re 2,3 százalékos bővülést vár. Korábban 2011-re 4,4 százalékos, 2012-re pedig 2,4 százalékos GDP-növekedést jósolt a Riksbank.

Az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését 2,5 százalékról 3,2 százalékra emelte, míg jövőre 2,1 százalék helyett 2,8 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak.

A Riksbank közleményében úgy fogalmazott: az alapkamatot emelni kell annak érdekében, hogy az infláció a 2 százalékos cél közelébe csökkenjen, s hogy elkerüljék a gazdaság túlhevülését.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Megállapodtak: itt van, mennyivel emelkedik a minimálbér!

Megszülethetett a megállapodás a bérekről.

Letartóztattak egy szerb minisztert? Újabb hullámokat vet az újvidéki tragédia

Tizenegy embert vettek őrizetbe az újvidéki pályaudvaron történtekkel kapcsolatban, állítólag a lemondott miniszter is köztük van.

Magyar Péter a gazdaságot is kiránthatja a gödörből? Erről is kérdezzük Felcsuti Pétert a Klasszis Klub Live-ban

A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.