Havi 66 965 forintot költöttek tavaly egy főre vetítve a magyar háztartások, ami reálértéken megegyezik a 2012-es adattal (65 790). Élelmiszerfogyasztásunk nem változott, csökkent viszont a szeszesitalok és dohányáruk, valamint a testápolást, a személyes használati cikkeket, illetve a biztosításokat és pénzügyi szolgáltatásokat magába foglaló úgynevezett egyéb termékek fogyasztásának mértéke – derül ki a KSH adataiból.
A dohány-kiskereskedelem átalakítása következtében a cigaretta fogyasztás esett vissza legnagyobb mértékben. Míg összehasonlító áron erre az előző évinél 21 százalékkal kevesebbet fordítottak a háztartások, a cigarettadohány-, pipadohány-vásárlások volumene egy év alatt 10 százalékkalkal nőtt. 2013-ban jelentősen megváltozott a vásárolt dohányáruk összetétele, a cigarettán kívüli egyéb dohányáruk aránya 4,4 százalékponttal emelkedett, és így már a dohánytermékek közel ötöde tartozik e csoportba.
Többet költöttünk ugyanakkor ruházkodásra, szórakozásra, kultúrára és utazásra is. Az egyetlen tétel, amelyből nem csak reál, de nominálértéken is kevesebbet költöttek a háztartások, az az energia. A rezsicsökkentés folyó áron számítva kicsivel több mint 671 forintot hagyott mindenki zsebében.
Ez megmutatkozott a háztartási kiadások részarányában is. A kimondottan lakásfenntartásra költött pénzek aránya 1,5 százalékponttal 25,6 százalékra csökkent. A kiadások másik negyedét az élelmiszerek és alkoholmentes italok adják, míg a közlekedés 11,2, a hírközlési szolgáltatások pedig 6,7 százalékot tesznek ki. Így 31,7 százalék marad egyéb kiadásokra, amely képet minimális mértékben árnyalja, hogy a KSH ide sorolja a háztartási fogyóeszközöket (tisztítószerek és eszközök, higiéniai termékek).
A legszegényebb és a leggazdagabb háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete jelentősen eltért egymástól. A legalsó (legszegényebb) jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összes egy főre jutó havi fogyasztása 2013-ban 35 ezer forint, míg a legfelső (leggazdagabb) jövedelmi ötödbe eső családoké 126 ezer forint volt. A családok fogyasztásának volumene reálértéken az alsó három jövedelmi ötödben csökkent, a felső két ötödben viszont növekedett.
Az eltérések regionális szinten is szembetűnőek: a közép-magyarországi háztartások egy főre jutó havi fogyasztása a legmagasabb, 82,3 ezer forint, az országos átlag 123 százaléka. A közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli háztartások fogyasztása kismértékben (0,9 és 1,8 százalékkal) meghaladja az országos átlagot, míg a többi régió háztartásai kevesebbet költöttek annál. A leghátrányosabb helyzetben az Észak-Alföldön és az Észak-Magyarországon élők vannak, ugyanis egy főre jutó fogyasztásuk az országos átlag 83, illetve 86 százalékával egyenlő, 2013-ban havi 55 ezer, illetve 57 ezer forint volt.
Szász Péter
mfor.hu
