Választ kaptunk egy fontos kérdésre
Csütörtökön jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a tavaly decemberben a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében módosul az árfolyamgát szabályozása. Ennek értelmében 2017. június 30-ig kedvezményes árfolyamon lehet törleszteni a devizahiteleket, az érintettek az idei év végén kérhetik az átmeneti könnyítést.
A decemberi megállapodásban már szerepelt az a kitétel, hogy a gyűjtőszámla kamatrészét az állam és a bankok fele-fele részben átvállalják, azonban ez a kérdés pontosításra szorult. Nem lehetett tudni ugyanis, hogy a törlesztőrészlet kamattörlesztésre vonatkozó és a gyűjtőszámlára kerülő részét takarítják-e meg az ügyfelek, vagy a számlán felhalmozódó összeg kamatmentes lesz. Az NGM közleményéből kiderült, hogy az ügyfelek számára a kedvezőbb megoldás valósul meg.
Az új árfolyamgát lényege tehát az, hogy az érintettek 180 forinton törleszthetik frankhitelüket (jelen esetben csak frankkal számoltunk, mivel a magyar devizahitelek nagy része abban lett kihelyezve, de az árfolyamgát az euróhitelekre is vonatkozik - a szerk.), a fennmaradó összeg egy része pedig a gyűjtőszámlára kerül. A havi törlesztőrészlet ugyanis egy klasszikus hitel esetében két részből adódik össze: a tőketörlesztésből és a kamattörlesztésből. Ezek közül csak a tőketörlesztés 180 forint feletti része kerül a gyűjtőszámlára, a másikat elengedik a bankok.
Az már első ránézésre is látszik, hogy ezzel a konstrukcióval lényegesen jobban járnak az ügyfelek, hiszen a legtöbb devizahitel esetében a futamidő első éveiben a kamattörlesztés van túlsúlyban, majd annak fokozatos csökkenésével törlesztenek egyre többet a tőkéből. A hitelek többsége pedig jelenleg még nem jutott el ebbe a fázisba, vagyis ma még a kamattörlesztések vannak túlsúlyban.
Havi több tízezres spórolást jelenthet
Az mfor.hu a PSZÁF hitelkalkulátora segítségével próbálta kiszámolni néhány tipikus esetben azt, hogy mennyit spórolhatnak az ügyfelek az árfolyamgát új rendszerével. Azt mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy az alábbi példák mindegyikénél 6 százalékos kamattal számoltunk a frankhiteleknél, a kamat esetleges emelkedését nem kalkuláltuk bele a modellbe. Emellett kezelési költséggel egyáltalán nem számoltunk, ezért a kapott adatok csak becslésnek tekinthetők.
Az első általunk vizsgált esetben az ügyfél 2006 júniusában 178,20 forintos frankárfolyam mellett vett fel tízmillió forintos hitelt 20 éves futamidőre. Számításaink szerint neki jelenleg közel százezer forint a havi törlesztőrészlete, ez a 180-as árfolyam mellett 73 463 forintra csökkenhet, vagyis több mint 25 ezer forint lehet a megtakarítás havonta. A jelenlegi arányokat számolva ebből 14 652 forint a tőketörlesztés 10 696 pedig a kamattörlesztés. Ez utóbbit vállalja magára fele-fele arányban az állam és a bank, míg a fennmaradó rész a gyűjtőszámlára kerül.
Ha megvizsgálunk egy olyan esetet is, amikor az ügyfél jóval erősebb forint mellett vett fel hitelt, akkor a második példát kell elővennünk. Ebben az esetben 2007 októberében vett fel hitelt valaki 15 évre. A 15 millió forintos frankhitel jelenlegi törlesztőrészlete a számításaink szerint 206 120 forint, ez 153 242 forintra csökkenhet a 180-as kedvezményes árfolyam alkalmazásával. Az 52 877 forintos megtakarításból 27 787 forint a tőketörlesztés, a maradék 25 090 forintot pedig az állam és a bank vállalja át havonta.
A harmadik általunk vizsgált esetben 2008 márciusi hitelfelvételről van szó, az 5 millió forintos, tízéves futamidejű frankhitel részlete jelenleg nagyjából 82 144 forint, ez 61 071 forintra csökkenhet az árfolyamgáttal. A 21 073 forintos különbözetből azonban csak 14 569 forint jelenik majd meg a gyűjtőszámlán, a fennmaradó részt fizeti ki az állam és a pénzintézet.
Utolsó vizsgált példánkban valaki 2009 decemberében még éppen 180 forintos árfolyam alatt vett fel frankhitelt, méghozzá 25 millió forintot 30 évre. Igaz ugyan, hogy addigra már jelentősen szigorodtak a devizahitelezés szabályai, de a jegybank statisztikái szerint így is havi 3-4 milliárdos összeget helyeztek még ki a bankok, ami ugyan eltörpült a válság előtti 50-70 milliárdos havi hitelkihelyezés mellett, de kijelenthető, hogy voltak néhányan, akik ilyen feltételek mellett vettek fel frankhitelt. Számításaink szerint ők most 205 175 forintot törlesztenek havonta, ez az árfolyamgáttal az eredeti, felvételkori törlesztőrészlet környékére csökken. Az 52 635 forintos megtakarításból azonban mindössze 9949 forintot tesz ki a tőketörlesztés, a maradék 42 685 forintot az államnak és az ügyfél bankjának kell lenyelnie.
Azt mindenképp érdemes hozzátenni, hogy a fenti konkrét példák mindegyike egy pillanatfelvétel, vagyis például az első esetben kikalkulált majdnem 11 ezer forintos havi teher nem jelenti azt, hogy éves szinten 132 ezres adósságot kell átvállalnia az államnak és a banknak. Mégpedig azért nem, mert a vizsgált hitelek esetében a futamidő során fokozatosan csökken a kamattörlesztés és emelkedik a tőketörlesztés aránya. Vagyis a kedvezményes árfolyam feletti részből egyre nagyobb kerül majd a gyűjtőszámlára és egyre kisebbet engednek ténylegesen el. Persze így is kijelenthető, hogy az érintett ügyfelek többsége százezres nagyságrendű összeget spórolhat meg azzal, ha kéri az árfolyamrögzítést.
Mindenkinek érdemes lenne kérnie
A fenti számítások is azt mutatják, hogy szinte mindenkinek érdemes élnie az új árfolyamgáttal, hiszen az gyakorlatilag egy vissza nem térítendő támogatásnak felel meg, mivel egészen a futamidő végéig mindenki fizet valamekkora összeget kamattörlesztésre, aminek a rögzített árfolyam feletti részétől most megszabadulhat. Esetleg annak lenne érdemes meggondolnia, éljen-e a lehetőséggel, aki már a futamidő végén járna, és a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg kamata magasabb lenne, mint az elengedett kamattörlesztés. Azonban mivel a devizahitelezés a kétezres években futott fel, ezért elenyésző azok száma, akik ilyen helyzetben vannak.
Azonban a Bankszövetség és a kormány megállapodása értelmében limitálva van azok köre, akik kérhetik az árfolyamrögzítést. Egyrészt aki a 180 forintos rögzített frankárfolyam felett vette fel hitelét, az nem élhet a lehetőséggel, másrészt pedig akinek 90 napon túli lejárt tartozása van a bankja felé, az sem kérheti a kedvezményes árfolyamon való törlesztést. Az érintettek köre így is százezres nagyságrendű lehet.
Beke Károly
mfor.hu
