Komoly adósságspirálban vagyunk
"Ha nem változik semmi a mostani helyzethez képest, akkor a reálkamat hat százalékról 15 százalékra emelkedhet, ekkora kamatfelárral pedig általában már csődbe szoktak menni az országok" - vázolta fel a helyzetet Heim Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Szerinte nincs még egy olyan ország, amely ilyen rossz mutatók mellett sem ment csődbe - mi is csak azért úsztuk meg, mert tagjai vagyunk az Európai Uniónak.
"Kiszámoltam, hogy ha a jelenlegi adósság-dinamika folytatódik, akkor 2028-ra a GDP 1500 százaléka lesz a magyar államadósság. Azonban nem kell aggódni, mivel 120 százalékos adósságnál már csődbe megy az ország" - jegyezte meg ironikusan a szakember.
"Szerintem nem azzal kellene foglalkozni, hogyan tudunk csődbe menni, sokkal inkább higgadt értékelésre lenne szükség" - tette hozzá ezzel kapcsolatban Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Szerinte a kamatfelárakból nem lehet hosszútávú következtetéseket levonni, mivel a jelenlegi értékek a világszerte uralkodó hisztériát tükrözik, ami viszont nem fog örökre fennmaradni.
"Ugyanannyira vagyunk betegek, mint Európa és a világ többi része. Más országok 10-15 év alatt fogják ledolgozni a költségvetési hiányt és az államadósságot, nekünk is hosszú évek kellenek majd ehhez" - vélekedett a GKI szakembere. Vértes András szerint sokan fanyalogtak, amikor hazánk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét kérte, azonban lassan kiderül, hogy a régió többi országa is hasonló hitelre szorul.
"A statikus makroadatok Magyarország tekintetében nem kirívóan rosszak, azonban ha ezeket dinamikusan szemléljük, a fenntarthatóság szempontjából, akkor sokkal sötétebb a kép. Az államcsőd csak egy lehetséges negatív forgatókönyv, mely nem valószínű, hogy be fog következni" - magyarázta Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.
Szerinte az egyik legfontosabb feladat az lenne, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedését felemeljük a korábbi 4-4,5 százalékos szintre. Ha ez nem történik meg, akkor soha nem fogunk felzárkózni a korábbi EU-tagokhoz. "Vannak előttünk pozitív példák: Szlovákia potenciális növekedése a kilencvenes évek végén két százalék körül volt, most hat százalék felett van" - emelte ki Hamecz.
"Szerintem a jelenlegi kamatfelár a normális, és az elmúlt évek gyakorlata volt az abnormális. Akkor ugyanis egy ország adósságállománya még nem tükröződött a kamatfelárakban. Éppen ezért semmi rendkívüli nem történt most, egyszerűen csak a helyünkre kerültünk" - vélekedik az OTP Alapkezelő szakembere.
Egyelőre ne is álmodjunk euróról
"A következő másfél évben semmilyen eszközzel nem lehet megfordítani az adósságdinamikát, ezért egyelőre esélyünk sincs az euró bevezetésére, vagy arra, hogy csatlakozzunk az ERM II árfolyamrendszerhez" - vélekedik Heim Péter. Szerinte ha a jelenlegi helyzetben sikerülne 4-4,5 százalékos költségvetési kiigazítást véghezvinni, akkor 2017-ben talán bevezethetnénk a közös európai valutát.
Előadásában Vértes András is kiemelte, hogy mihamarabbi euróbevezetésre lenne szükség, mégpedig úgy, hogy a maastrichti kritériumokat száz százalékban teljesítsük. "Az államadósság szintjének nem kell 60 százalék alá mennie. Az Unió már azzal is megelégszik, ha csökkenő tendenciát sikerül felmutatni, ez pedig véleményem szerint elérhető" - véli a GKI elnöke.
A világ is legalább ilyen beteg?
Vértes András előadásában jóval optimistább volt, mint a másik két közgazdász: a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint az egész fejlett világ hasonló problémákkal küzd, mint hazánk, éppen ezért globális válaszokra van szükség a probléma megoldásához. "Hazánk adósságállománya relatív értelemben javulni, fog, mivel Európában is lesznek olyan országok, melyeknek államadóssága 20-30 százalékkal emelkedik majd" - jósolja a szakember.
"Mi örülni fogunk, ha csak 4-5 százalékkal esik idén a magyar gazdaság teljesítménye, ezzel szemben a régióban mindössze 2 százalék körüli recesszió várható" - világított rá a szerinte meglévő különbségekre Heim Péter. Úgy véli, hazánk messze a legrosszabb helyzetben van.
Legalább a megoldásban egyetértés van
A megoldási javaslatokat tekintve nagyjából egyetértett a három közgazdász: mindegyikük azt tartja a legfontosabbnak, hogy tovább javuljon a költségvetés egyenlege, emelkedjen hazánk potenciális növekedése és hiteles vezetők kerüljenek az ország élére.
Hamecz István szerint két út van: vagy a növekedést tartjuk e jelenlegi alacsony szinten - ebben az esetben további négy százalékos kiigazítás kell a költségvetésben, vagy pedig marad a jelenlegi költségvetési pálya, akkor viszont körülbelül kilenc százalékra kellene emelni a potenciális növekedési ütemet. "El kellene kezdeni végre őszintén beszélni arról, hogy miért jutottunk ide és hogyan lábaljunk ki a mostani helyzetből" - vélekedik az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.
Heim Péter néhány konkrét lépést is említett: szerinte jelenleg a magyar gazdaságban nem szabadna keretnek lennie az ártámogatásokra, melyek mintegy 600 milliárd forintot visznek el évente. Ebbe beletartozik a gázártámogatás, vagy például a MÁV és a BKV állami dotációja. Azt azonban ő is hozzátette, hogy ezeknek csökkentése azonnali áremelkedéssel járna. Emellett szerinte fenntarthatatlan a jelenlegi 350 milliárd forintos gyógyszerkassza.
"Körülbelül egymillió embert kellene visszavezetni a munkaerőpiacra, ami nagyon nehéz. Meg kellene nehezíteni, hogy az emberek segélyből éljenek, és szükséges lenne megkönnyíteni, hogy dolgozzanak" - véli Heim Péter.
Emellett szerinte a hazai kis- és középvállalkozásokra lehetne alapozni a foglalkoztatás növelését. A nagy multicégek ugyanis jelenleg tőkehiánnyal küzdenek, így nehéz hazánkba csábítani a nagy beruházásokat.
Ezzel némileg vitatkozott Vértes András, aki szerint nem lehet egymillió embert visszavezetni a munkaerőpiacra, ugyanis ők jelenleg is ott vannak a szürke- és feketegazdaságban. A GKI elnöke úgy véli: a gyógyszertámogatást sem lehet drasztikusan csökkenteni, bár van némi mozgástér ezen a területen.
Beke Károly
