A fogyasztási adók emelése és a jövedelemadók csökkentése egy egészségesebb adórendszer felé mutat a Mazars megítélése szerint, mivel a fogyasztási típusú adók a feketejövedelmet is adóztatják, míg a jövedelemadók csak a látható jövedelmeket - mondta Szmicsek Sándor, a társaság partnere.
Az élőmunka terheinek csökkentése, a jövedelemadók átalakítása az ország versenyképességének javítása irányába mutat. A TB járulékok csökkentése Szmicsek Sándor szerint jó irány, bár hozzáteszi, hogy feltételezhetően további járulékcsökkentés lenne szükséges a tényleges hatások eléréséhez. Hasonlóan fontos lépés a tételes eho (egészségügyi hozzájárulás) eltörlése, amely elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára nyújthat kedvezőbb helyzetet.
Kevésbé egyértelműen pozitív fejleménynek tartja a Mazars adópartnere a személyi jövedelemadó kulcsok csökkentését, mivel az jelenlegi formájában inkább a politikai marketing eszköznek tűnik, semmint adóreformnak. Szmicsek Sándor szakmai hibának tartja a személyi jövedelemadó összekapcsolását a szuperbruttósítással, amelynek ötlete abból fakadhat, hogy jelentősebbnek érződik a személyi jövedelemadó változás, ha ugyanakkora mértékű adót nagyobb adóalapra vetítenek, kisebb adókulccsal.
Az elfogadott intézkedések közül a versenyképességet nem erősíti a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelése. Bár a mikrovállalkozásokat ez a változás nem igazán érinti, de a közép- és nagyvállalkozások terheit érezhetően növeli.
A társasági adó lényegében nem változik, az eddigi 20 százalékos kulcs 19-re csökken, miközben egyes korábban fontos adóalap-csökkentő tényezők megszűnnek. Ilyen például a helyi iparűzési adó. A Mazars szerint így végeredményben nem történik más, mint a korábban rövidtávra, ideiglenesen bevezetett kiegészítő adó (4%) rögzítése, és beépülése a társasági adóba.
Az offshore jövedelmek adóztatása helyénvaló döntés a Mazars szerint, mely egy tényleges szabályozási problémát számol fel. Ugyan ma még nem látható, hogy ez megmozdítja-e a külföldön parkoltatott jövedelmeket, de legalább egy reálisabb adóztatás irányába mozdítja el a már kialakult offshore struktúrákat. A kormányzati kommunikációban ennek túlhangsúlyozása azonban indokolatlan illúziót kelthet az átlag adófizetőkben, mert az rendszeren kívül helyezi a probléma megoldási kulcsát.
