Néhány hete a Megegyezés címet viselő programban Gyurcsány Ferenc kormányfő még azt vázolta, hogy "Három-négy év alatt, évente átlagosan 300 milliárd forintos adócsökkentési lépésekkel viszont végigjárható az út, feltéve, hogy az adócsökkentésért cserébe valóban elindul a kifehéredés. Az első, 2009-től bevezetett lépés is nagyjából ekkora adócsökkentést jelenthet". Igaz a fizetett hirdetésként publikált program másnapján már napvilágot láttak adóemelést célzó lépések, az összkép azonban még pozitív volt.
Veres mást gondol?
Azóta azonban egyre több jel utal arra, hogy a kormányzaton belül közel sincs egyetértés a jövő évi költségvetés főbb számaival kapcsolatban. Veres János pénzügyminiszter az Egyenlítő című, baloldali folyóiratban például egyáltalán nem lelkesedett a Gyurcsány Ferenc által felvetett járulékcsökkentésért. "Senki nem gondolhatja azt, hogy a járulékcsökkentés önmagában elég a foglalkoztatás bővüléséhez. A rendszerváltás utáni időszakban nem volt egyértelmű kapcsolat a kettő között: nem csak akkor bővült a foglalkoztatás, amikor járulékcsökkentés volt. Ráadásul maguk a vállalkozók sem ezt tartják a legnagyobb problémának. Az országot járva meg szoktam kérdezni az üzleti élet képviselőitől, hogy ha öt százalékponttal csökkentenénk a járulékot, hány fővel tudnák bővíteni a foglalkoztatottak számát. Senki sem szokott jelentkezni. Ezek után azt is megkérdezem tőlük, hogy mit csinálnának a többletforrással. Ebben a sorrendben a foglalkoztatás bővítése általában csak a negyedik" – írta a lap.
Ezt a kormányzati egyet nem értés már Fodor Gábor, SZDSZ elnök is észrevette, amikor kijelentette, hogy ellentmondást lát a pénzügyminiszter által ismertetett adótörvények, valamint Gyurcsány Ferenc javaslatai között. Hozzátette: a Veres János által vázolt tervek reálisak, de az SZDSZ nem ebből indul ki.
Veres János pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) plenáris ülésén azt mondta, hogy a jövő évi adó- és járuléktörvények tervezete szerint összesen 145 milliárd forint tehercsökkenés valósulhat meg, amelyből 100 milliárddal a vállalkozók, 45 milliárd forinttal a lakosság részesedik. A tehercsökkenés forrása kiadáscsökkentés, amelynek összege 260 milliárd forint, s amely valamennyi minisztériumi fejezetre kiterjed. "Bruttó" 205 milliárddal, "nettó" 145 milliárddal marad jövőre több pénz az adófizetők zsebében.
Közben a pénzügyminisztérium tervei is napvilágot láttak, aminek értelmében a kancelláriát vezető Kiss Péteren és a külügyi tárcát irányító Göncz Kingán kívül minden miniszternek nemcsak reálértelemben, hanem nominálisan is kevesebbel kell beérnie jövőre a 2009. évi költségvetési tervezet szerint. Vasútra sokkal több, közútra kevesebb jut. Az olimpiát követő évben megugrik a sportteljesítmények elismerésére szolgáló keret. A kormány a metróépítést az ideinél 60 százalékkal kevesebb forrással támogatja meg. A cégeknek hiába ígértek könnyítést, bőven az infláció felett nőnek terheik, a kormány az idei 700-720 milliárd után jövőre 800 milliárd feletti összeget vár tőlük. Vagyis ez a tervezet az ígért adócsökkentés helyett már adóemeléssel számol, ég a kormány által remélt 3 százalékos GDP növekedés teljesülésével is.
Draskovics fehérítene szeretne
A sajtóban több helyen megjelent, és a kormánypárti képviselők által lapunknak is megerősített információik szerint Veressel mind a mai napig rossz viszonyban levő Draskovics pénzügyminiszterként előszeretettel támaszkodott a nehezen becsülhető fehéredésre. Nem véletlen, hogy a Megegyezés címet viselő kormányfői program egyik szellemi atyjaként tartják nyílván a jelenlegi igazságügyi minisztert. De támaszkodhatott a minisztersége alatt épp az ő ötletére életre hívott adóreform-bizottság egyik javaslatára, az egyszerűsítésre is, amely szintén visszaköszön a kormánytagok egyes megnyilvánulásaiban. (Draskovics volt az előterjesztője még 2005 márciusában az akadálymentesítési adócsomagként becézett pakknak, amely szintén az egyszerűsítést célozta meg.) Bajnai Gordon például többször az adóadminisztráció leépítését célzó törekvések élharcosaként nyilatkozott meg.
Közben Gyurcsány is visszavett az adócsökkentési törekvésekből, hiszen a múlt héten már sokkterápiának minősítette az adóreformot. Ahogy egy múlt heti konferencián fogalmazott: "Nem hiszek a sokkterápiában, helyette mérsékelt, folyamatos reformpolitikát ajánlok". A versenyképesség sokelemű puzzle, részeit a nemzetet, országot alkotó egyének, közösségek kultúrája képezi – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: "ha a versenyképességen kívánunk változtatni, akkor gondolkodást, mentalitást kell változtatnunk". Ezért kulcskérdés az oktatás, a kultúra és a tudomány fejlesztése.
Újabb adó a láthatáron: Robin Hood 30 milliárdért
Azóta a kormányzat egy újabb adó ötletével állt elő. Neveztessen azzal, hogy az energiatermelőknek és -kereskedőknek nyolc százalékos jövedelemadót kell fizetniük jövőre az Országgyűlés elé hétfőn beterjesztett, az energiaellátók jövedelemadójáról, népszerű nevén a Robin Hood adóról szóló törvényjavaslat szerint, amiből a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár.
VMI
