Mint mindenki számára köztudott, augusztus közepén 2,15 milliárd euró értékben előtörlesztette hazánk a 2008-as mentőcsomagból még meglévő IMF-kötelezettségét. Ez augusztus végi MNB-árfolyammal, vagyis 300,56-os euró kurzussal számolva 646,2 milliárd forintot jelent. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előzetes adatai szerint azonban a központi költségvetés bruttó adóssága mindössze 343,4 milliárd forinttal csökkent, augusztus végére 22 130,8 milliárdot közöltek előzetesen. A kettő különbsége nagy valószínűség szerint a tovább duzzadó forintadósság lehetett.
Ugyan az ÁKK az összesített adaton kívül egyéb információkat nem közölt, az egyéb publikus információk alapján kikövetkeztethető, hogy a devizaadósság euróban kifejezett értéke 28,5 milliárdra csökkenhetett. Miután a nyár első felében megtörtént az önkormányzati adósságátvállalás, így a devizában denominált adósságpapírokat csak a PEMÁK bővítette, de mindössze csak 63 millió euróval. Ezzel szemben pedig – nemzetközi kötvényünk lejáratának hiányában – az IMF-előtörlesztés 2,15 milliárd eurós tétele áll. Ha feltételezésünk valóban jogos, akkor a devizaadósságunk euróban kiszámított értéke idei mélypontjára eshetett vissza. Ez forintban kifejezve 640 milliárdos csökkenést jelent július végéhez képest.
Ezt azonban ellensúlyozza, hogy a forint adósság – a korábban közölt publikus adatok szerint – legalább több százmilliárd forinttal nőtt. Az biztos, hogy a lakosságnak szánt adósságpapírok állománya egy hónap alatt 46,8 milliárddal duzzadt, így a több százmilliárdos bővülés mögött az éven túli kötvények, illetve az éven belüli diszkontkincstárjegyek állománya növekedés állhat.
Az tehát biztos, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának tavaly november óta tartó folyamatos emelkedése augusztusban megtört, de az IMF-előtörlesztés után is a valaha volt harmadik legmagasabb szinten áll az állomány értéke. Ráadásul az októberre várható új dollárkötvény kibocsátás után újabb ugrás várható annak ellenére is, hogy az ősz folyamán 1500 milliárd forint értékű papírunk fog lejárni.
A folyamatosan növekvő állomány azonban három okból is természetesnek tekinthető. Egyrészt a nominális GDP is folyamatosan nő, részben a reálnövekedésnek, részben az árak emelkedésének köszönhetően. Márpedig az adósságmutatót a nominális GDP szintjéhez érdemes mérni. A másik ok, hogy a központi költségvetés az elmúlt hónapok során több százmilliárdnyi önkormányzati adósságot vállalt át. Harmadrészt pedig, ahogy arra korábban rámutattunk, a mostani költségvetési és makrogazdasági folyamatok mellett, ha az állam a likvid tartalékait tavalyi szinten tartja, akkor a változatlan árfolyamon számolt államadósságunk nem tud csökkenni.
szp
mfor.hu
