A két washingtoni székhelyű intézmény tavaszi ülésének végén tanácskozó Fejlesztési Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági krízis egyre jobban sújtja a fejlődő világot, ahol emiatt már több mint 50 millióan kerültek rendkívüli szegénységbe.
Az IMF és a Világbank hétvégi tanácskozásának egyik fő témája az volt, hogyan lehetne enyhíteni a 30-as évekbeli "nagy depresszió" óta legsúlyosabb válságnak a fejlődő világra gyakorolt kedvezőtlen hatásain. A két intézmény figyelmeztetett: az esetleges lassú felépülés miatt idén további 55 millióan kerülnek világszerte a szélsőséges szegénység körülményei közé, és az egymilliárdot is eléri azoknak a száma, akik tartósan éhezni kényszerülnek.
Robert Zoellick világbanki elnök a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón közölte: a millenniumi fejlesztési célokat valószínűleg nem lehet tartani a kiterjedt válság miatt. A legfrissebb becslések szerint nem teljesíthető az a nyolc cél - egyebek között a szegénység, az éhezés és a gyerekhalandóság csökkentése, az oktatás javítása és a járványok visszaszorítása -, amelynek 2015-ig való eléréséről korábban egyetértett az ENSZ 192 tagországa, továbbá 23 nemzetközi szervezet.
Zoellick közölte, hogy a válság következményeinek enyhítésére a Világbank egy sor lépést tesz. A hétvégi tanácskozáson olyan döntés született, hogy a Világbank 100 milliárd dollárig terjedő összeggel növeli a közepes jövedelmű országoknak nyújtandó hitelezést a következő három évben. A szervezet megháromszorozza a szociális védelem támogatására fordítandó összeget, 55 milliárd dollárt különít el infrastrukturális fejlesztésekre és 12 milliárd dollárt költ élelmiszerbiztonsági célokra. Ugyancsak a kezdeményezések között szerepel a szegény hitelfelvevők mikrofinanszírozásának támogatása, egy globális kereskedelemfinanszírozási program, valamint egy alap a fejlődő országbeli bankok tőkésítésének támogatására.
A Világbank elnöke arra kérte a tagországokat, hogy tartsák be vállalt segélyezési kötelezettségeiket és nyújtsanak támogatást a meghirdetett világbanki kezdeményezésekhez.
Zoellick egyúttal figyelmeztetett: a protekcionista kereskedelmi politika minden ország esetében elkerülendő, annak ellenére, hogy a válság mélyülésével mind nagyobb a nyomás a hazai piacok védelmére. A protekcionizmushoz való visszatérés szerinte olyan negatív sokkot idézne elő, amely a 30-as évekbeli válsághoz vezetne. Az IMF előző napi előrejelzése szerint a világkereskedelem idén valószínűleg 11 százalékkal fog csökkenni a tavalyi 3,3 százalékos bővülés után; a zuhanás a leginkább exportfüggő országokat sújtja, köztük Kínát és Németországot.
