A londoni gazdasági napilap által látott tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok "kvázi tagokká" válhassanak anélkül, hogy képviseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában.
A múlt hónapban készült IMF-jelentés szerint ennek legnagyobb előnye a felhalmozódott devizaadósság-teher problémájának megoldása lenne, megszüntetve egyben a bizonytalanságot és helyreállítva a bizalmat.
Az "euróizáció" nélkül a devizaadósság-teher kezelése masszív belső megszorításokat igényelne, amivel szemben egyre növekszik a politikai ellenállás, írja a Financial Times által hétfőn idézett bizalmas IMF-jelentés.
A lap szerint a valutaalap tanulmánya ahhoz a kampányhoz készült, amellyel az IMF, a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbálta rábírni az uniót és a kelet-európai országokat egy térségi szintű válságellenes stratégia - és ennek részeként egy regionális mentőcsomag - támogatására. Ez a kampány azonban elbukott a mind Nyugat-, mind Kelet-Európában megnyilvánuló széleskörű ellenállás miatt, írja a Financial Times.
A lap hozzáteszi, hogy az euróövezeti csatlakozási feltételek enyhítését a valutauniós tagállamok és az EKB is ellenzi.
Az idézett IMF-jelentés szerint Kelet-Európában - Törökországot is beleszámítva - az idén 413 milliárd dollárnyi küladósság jár le, emellett 84 milliárd dollárnyi előre jelzett folyómérleg-hiány finanszírozásáról is gondoskodni kell.
A valutaalap számítása szerint a finanszírozási hiány - vagyis az az összeg, amelyet ezek az országok nem tudnak a piacról felhajtani, és az IMF-től vagy más hitelezőktől, például az EU-tól kell igénybe venniük - az idén 123 milliárd dollár, jövőre 63 milliárd dollár lehet.
Az IMF-jelentés a térség egészére átlagosan 2,5 százalékos idei gazdasági visszaesést jósol, a tavaly ősszel adott 4,25 százalékos növekedési előrejelzés helyett.
Az idézett tanulmány még azelőtt készült, hogy a húsz legnagyobb ipari és fejlődő ország (G20) múlt heti londoni csúcstalálkozóján döntés született a Nemzetközi Valutaalap mozgósítható tőkekészletének hatalmas arányú feltöltéséről.
Az értekezleten hozott határozat szerint 500 milliárd dollárral 750 milliárd dollárra növekszik az IMF pénztartaléka az eddigi 250 milliárd dollárról, és a szervezet további 250 milliárd dollár "új pénzt" bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő feltörekvő gazdaságok megsegítésére.
Az új kibocsátás az IMF saját "valutájában", SDR-ben történik. Az SDR-t - különleges lehívási jogok - egy meghatározott valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki.
Az új SDR-kibocsátás lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felel meg, mivel a tranzakció révén úgy jelenik meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel - vagyis már meglévő pénz - áll.
