Az EU új tagállamai között Magyarország GDP arányos államadóssága és nettó adóssága az új tagállamok közül messze a legnagyobb - jelentette ki James Morsnik az IMF küldöttség részéről. A világpiaci kockázatvállalás elmúlt évi visszaesése a magyar államkötvények felárának viszonylag nagy növekedéséhez vezetett. Nőttek a pénzügyi rendszer kockázatai is, amelyek esetleges bekövetkezése kedvezőtlenül hatna a gazdaságra. Emiatt a sebezhetőségi pontok további csökkentésére van szükség – hangsúlyozza az IMF – a fenntartható növekedés érdekében.
Így további költségvetési konszolidációra van szükség a Konvergencia Programmal összhangban. A stabilitás megőrzése mellett szükség van növekedést támogató adó és kiadási oldali reformokra. A monetáris politikának a 3 százalékos inflációhoz szilárdan ragaszkodni kell.
Az IMF a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a banki kockázatkezelési gyakorlatot javítania kell, és a pénzügyi "védőhálót" meg kell vizsgálni és tesztelni kell bizonyos váratlan események megtörténésére. Amennyiben nem sikerül ezen a sebezhetőségi pontokon javítani, akkor szembe kell majd nézni a költségvetés finanszírozási feltételeinek szigorodásával.
Lassú növekedés jöhet
A 2007-es markáns konszolidációt követően, a 2008 és 2009-ben a gazdaság vélhetően fellendül. Az előrejelzés a magánfogyasztás óvatos emelkedését vetítik előre, a rendelkezésre álló reál jövedelemmel összhangban. Az erőteljes export és a növekvő EU transzferek várhatóan a beruházások gyorsulását segítik. Az IMF szerint az idén a GDP növekedése 2 százalék körül alakul, míg 2009-ben 2,5-3 százalék közt lesz. A potenciális gazdasági növekedés az IMF szerint 3-3,5 százalék, és ez elérhető lenne, ha a kormányzat mérete és az evvel járó adóterhek csökkennének, és a vállalkozások adminisztratív terhei is mérséklődnének.
Az IMF szerint a forint erős leértékelődése átmenetileg elősegítené a versenyképesség javulását, de rontaná a háztartások mérlegét, tekintettel a nagymértékű külföldi devizában való eladósodottságra. Ez a vagyonvesztés mérsékelné a magánfogyasztást és rontaná a hitelállomány minőségét és feszültséget teremtene a bankrendszerben.
A költségvetési hiány csökkentése továbbra is fontos
A 2008-as 4 százalékos hiánycél teljesíthetőnek látszik. A 2006-os 10 százalékos deficit csökkentése elsősorban kiadási oldalon történt meg, amely egyszeri tételek kiesését tükrözi, beleértve a MÁV feltőkésítését, a honvédségi felszerelés lízingelését és az autópálya építését. Ennek ellenére nagyra értékelhető a költségvetési kiigazítás, tekintettel a potenciális alatt lévő gazdasági növekedésre.
2009-ben elengedhetetlen a költségvetési hiány további csökkentése a Konvergencia Program által előírt 3,2 százalékos szintre. A cél eléréséhez a kiadások szigorú fékentartása (elsősorban a bérek és transzferek esetében) és erőteljes bevétel növekedésre van szükség. Következésképpen adómérséklésre nincs lehetőség, erre a forrásokat kiadáslefaragásokkal kell előteremteni. Az IMF szerint deficit-semleges adó és kiadás oldali változások javíthatnák a munkavállalási hajlandóságot, növelhetnék a foglalkoztatottságot és ezáltal középtávon fokozhatnák a gazdasági növekedést.
VMI
