Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mai 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján ugyanis az átlaghozam 4 százalék alá süllyedt, egészen pontosan 3,96 százalékra. Ilyen alacsony kamat - legjobb tudomásunk szerint - nemcsak a 12 hónaposok, de egyik futamidejű állampapír esetében sem volt még. Jellemző a hozamok "elolvadásának" dinamikájára, hogy az utolsó februári aukción még 5 százalék, tavaly október végén pedig 6 százalék felett volt az éves diszkont kincstárjegyek hozama. Vagyis szűk negyedév alatt 100, bő félév alatt pedig 200 bázisponttal csökkentek a hozamok.
A 100 milliárdos plusz a költségvetésben
Ez pedig az adósságunk finanszírozása, illetve a költségvetés szempontjából nagyon kedvező folyamat. Persze a büdzsé kamatkiadásai szempontjából ezt az alacsony hozamot csak lassan lehet kimutatni, hiszen a meglévő állomány futamideje több év, aminek át kell árazódnia. Mindenesetre az a pozitív, 100 milliárdos lyuk (tartalék), amiről a kormány eddig csak az áprilisi konvergencia programban tett érintőlegesen említést, egyre inkább elérhetővé válik.
Igaz ugyan, hogy áprilisban tavalyhoz képest valamennyire romlott a költségvetés nettó kamategyenlege, de 2012-hez képest még így is mintegy 22,1 milliárdos megtakarítást lehet megfigyelni az első négy hónap alatt. Ráadásul a költségvetés nettó kamategyenlegének idei terve 87 milliárddal nagyobb a tavalyi tényszámnál. Vagyis az első négy hónap megtakarítása tavalyhoz képest és a költségvetés által tartalmazott 87 milliárdos többlet együtt 109 milliárdos megtakarítást tesz lehetővé. Kétségtelen, hogy a kamatkiadások éven belüli lefutása eltérhet az előző éviekétől (és az olcsóbb IMF-hitelek visszafizetése miatt még nagyobb a bizonytalanság), de ahogy haladunk előre az évben, és ahogy csökkennek az aukciós hozamok, egyre valószínűbb ennek a puffernek a realizálása.
A hozamzuhanás egyébként több okra vezethető vissza, melyek közül többet már január elején megírtunk a Tombol a bika a magyar adósság piacán című cikkünkben. Azóta a globális környezet még kedvezőbb lett a magyar kötvénypiac számára, hiszen a jegybankok által már biztosított likviditási bőség a japán kormányzati és monetáris intézkedéseknek köszönhetően tovább bővült. Az eurózónát bár megviselte a márciusi ciprusi bankválság, de egyrészt a nemzeti költségvetések hatalmas kiigazítást hajtottak végre az elmúlt években, másrészt ennek folyományaként a hozamok is folyamatosan csökkennek, ami még jobban mérsékli a költségvetési kiadásokat. Ráadásul, már olyan krízisben lévő országnak, mint Portugáliának is sikerült a héten piaci forrást bevonnia.
A magyar piaccal kapcsolatos hírek szintén a kötvények árfolyamának növekedése, és így a hozamok csökkenése irányába mutatnak. Az ország 2012-es költségvetési hiányának alakulása még a legoptimistábbakat is meglepte, februárban sikeresen vontunk be 3,25 milliárd dollárt és az infláció is folyamatosan csökken. Ezek a tények még a korábban gondoltnál is alacsonyabb jegybanki alapkamatot tesznek lehetővé, amely a rövidebb papírok, így a 3 és 12 hónapos kincstárjegyek hozamát alapvetően meghatározza. A tegnapi váratlan lengyel kamatvágás - amit egy ausztrál előzött meg kedden és egy dél-koreai követett ma - szintén az alacsonyabb magyar alapkamat irányába mutat.
Ráadásul a forint és a csődkockázati felárunk alakulása arra enged következtetni, hogy lassan kezd kiárazódni a Matolcsy-faktor a magyar eszközökből. Ahogy az várható volt (legalábbis, ahogy mi láttuk még januárban), az MNB új elnöke és Növekedési Hitel Programja nem forgatta fel a magyar finanszírozási környezetet.
A magyar gazdaság növekedési problémáival kapcsolatos aggodalmakat pedig az utóbbi időszak adatai és nyilatkozatai kezdik árnyalni. A magyar feldolgozóipar beszerzési menedzserindexe immár harmadik hónapja mutat expanziós jeleket, a GDP 20 százalékát kitevő ipar pedig márciusban immár három egymást követő hónapot követően nőtt. A beruházásokkal kapcsolatban az MFB-Indikátor értéke mutat két év után először pozitív értéket, igaz a lakásépítések első negyedéves adata abszolút kiábrándító volt, és a márciusi kiskereskedelmi adat is újabb pofont jelentett. Ennek ellenére Orbán Viktor szerint a magyar GDP ebben az évben egy százalékkal nőhet (az OTP is így látja), jövőre pedig a régió legjobbja lehet.
Az aukció legfontosabb adatai
Visszatérve a mai aukcióra, az 50 milliárdos kínálat 90 milliárdos kereslettel találkozott és a rekordalacsony kamatok ellenére az ÁKK csak az eredetileg meghatározott összegben fogadott be ajánlatokat. Az átlaghozam 3,96 százalék lett, és még a legmagasabb hozam sem érte el a 4 százalékot.
szp
mfor.hu
