Péntek kora este jelent meg a parlament honlapján a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat Varga Mihály nevével fémjelezve, melynek célja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladatainak a Magyar Nemzeti Bankba történő beolvasztása. A két szervezet összevonásának ötlete egyébként már korábban is felmerült, aztán az elmúlt hónapokban sajtóinformációk ismét úgy szóltak, hogy ismét komolyan felmerült ennek a lehetősége a kormányzati körökben. Bár a törvény benyújtása talán némi meglepetésként szolgál, hiszen arról is szó volt, hogy ez majd csak a választások után valósulhat meg. A közzétett dokumentum szerint azonban már idén október elsejétől hatályba lépne, és ezzel a dátummal a PSZÁF megszűnne.
A javaslat indoklása szerint a PSZÁF feladatainak az MNB-be integrálásának legfőbb előnye, hogy mind a makro- és mikroprudenciális felügyelet, mind pedig a monetáris politika tágabb információs bázishoz jut, javulnak a döntés előkészítés feltételei, ellentmondás mentessé válik a pénzügyi közvetítőrendszer felé történő hatósági fellépés.
Békéltet majd a jegybank és szanálási hatóság is lesz
A törvény elfogadása esetén a jövőben az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint az, hogy a rendszer hozzájárulása a gazdasági növekedéshez biztosított legyen.
Az MNB eszközrendszerében új feladatként kerül meghatározásra a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete és ellenőrzése. Ennek eredményeként a PSZÁF pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkcióit, illetve a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit is a jegybank látja majd el. A Pénzügyi Békéltető Testület átkerül majd az MNB-hez.
Az indítvány elfogadása esetén a Magyar Nemzeti Bank szanálási hatóságként is eljárna. Vagyis a csőd- és felszámolási eljárás egyes jegyeit egyesítve rendezné a fizetésképtelenné váló pénzügyi szervezetek helyzetét a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva.
Átalakul a szervezeti struktúra is
A Monetáris Tanács marad ugyan a jegybank legfőbb döntéshozó szerve, de ez a testület, az igazgatóság és a felügyelő bizottság kiegészül a Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal még. A tanács eddigi hatáskörében változás nem lesz, viszont feladatává válik azon stratégiai keretek meghatározás, melyeken belül a Pénzügyi Stabilitás Tanács döntést hoz. A stabilitási tanács által meghozott döntések végrehajtásáért pedig az igazgatóság lesz a felelős.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület, amelynek elnöke az MNB elnöke, a területért felelős alelnök, illetve az MNB elnöke által kijelölt, a pénzügyi stabilitáshoz kapcsolódó, alapvető feladatokat ellátó vezetők.
mfor.hu
