2007. október 12. 14:49

A társasági nyereségadó-alap kiszámításának uniós egységesítése az unió közép- és kisméretű vállalatainak hozná a legtöbb viszonylagos előnyt, mondta el Kovács László. A jelenlegi rendszerben, amikor huszonhétféleképpen számolják az adóalapot, így a kevésbé tőkeerős cégek számára a többletadminisztráció túlzott terhet jelenthet.

A társasági nyereségadó-alap kiszámításának uniós egységesítése különösen a közepes és kis EU-országok közép- és kisméretű vállalatainak hozná a legtöbb viszonylagos előnyt - jelentette ki Kovács László. Az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa azt követően beszélt erről, hogy pénteken Bécsben Wilhelm Molterer osztrák alkancellárral együtt előadást tartott "A vállalati adózás jövője Európában" címmel megrendezett tanácskozáson.

Az EU-biztos az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy meggyőződése szerint az adóalap kalkulációjának egységesítése kiváltképpen az új EU-tagállamok vállalatainak fontos, mert még csak kevés tapasztalattal rendelkeznek az uniós piacon. "Ha bevezetésre kerülne a társasági nyereségadó-alap egységes számítása, számukra - köztük a magyar vállalatok számára - jobb esélyt nyújtana az uniós piacon való boldogulásra" - hangoztatta Kovács László. Hozzátette, hogy a jelenlegi rendszerben, amikor huszonhétféleképpen számolják az adóalapot, akkor azok a cégek, amelyek az uniós piacon működnek, a sokféle számításhoz való alkalmazkodás miatt hátrányos helyzetben vannak a csak nemzeti piacon dolgozó cégekkel szemben.

Le kell bontani az adózási akadályokat

A konferencia után tartott közös sajtóértekezleten mind az EU-biztos, mind az osztrák alkancellár - aki egyben a pénzügyminiszteri tisztséget is ellátja - arról beszélt, hogy az Európai Unió lisszaboni fejlesztési stratégiája megvalósításának, a versenyképesség fokozásának egyik lényeges eleme az adóalap kiszámítási módszerének uniós szintű egységesítése.

Molterer az EU központi feladatának nevezte a lisszaboni célkitűzések elérését, aminek egyik eszköze szerinte az adópolitika. Noha lehetnek feszültségek és ellentétek az uniós szintű szabályozás és a nemzeti érdekek között, elengedhetetlennek nevezte az együttműködést, az összhang megteremtését. Véleménye szerint az EU-s országokban érvényben lévő különböző adózási rendszerek hátráltatják a vállalkozásokat, és akadályt képeznek a kapacitások kihasználása előtt. Leszögezte, hogy mindezt figyelembe véve Ausztria határozottan támogatja az EU-bizottság 2008-ban előterjesztendő javaslatát a vállalkozási nyereségadó-alap kalkulációjának harmonizálására.

A versenyképesség a tét

Kovács László ugyancsak azt hangoztatta, hogy ha Európa helyt akar állni a globális méretű versenyben, és szeretné kielégíteni a tagországok lakosságának igényeit, akkor mindenféleképpen növelnie kell versenyképességét, különben nem marad elegendő forrás a fejlesztésekre és a szükségletek fedezésére. Kifejtette, hogy a jelenlegi helyzet, amelyre az a jellemző, hogy nemcsak az adóráták eltérőek, hanem az adóalap kiszámítási módszere is más és más az egyes EU-tagállamokban, csökkenti az átláthatóságot, sőt jelentős adminisztrációs terhekkel jár. Az akadályok miatt sok közepes méretű és kisvállalkozás kétszer is meggondolja, hogy kimerészkedjen-e a belső piac határain túlra - mondta. Szerinte az érintett cégek az otthon maradással viszont elveszítik azt a versenyelőnyt, amelyet egy több mint 490 millió fogyasztóból álló piacon való megjelenés jelenthet.

A menetrendről elmondta, hogy közvetlenül a nyári szünet után, 2008-ban kívánja a bizottság elé terjeszteni az egységesítésről szóló javaslatot, és ha a bizottság elfogadja azt, akkor még az ősz folyamán a pénzügyminiszteri tanács elé kerülhet. Szeretné, ha a javaslatról teljes egyetértés alakulna ki, de ennek kicsi az esélye, így valószínűleg a megerősített együttműködés keretében, az abban részt venni óhajtó mintegy húsz tagállam bevonásával lehet majd elindítani az adóalap harmonizálását - olyan formában, mint ahogy bevezetésre került a schengeni rendszer is. Később azonban mások is csatlakozhatnak hozzá.

Szerinte a javaslat elfogadása nem sérti az adópolitika nemzeti keretekben történő szabályozásának jogát, hiszen nem az adók egységesítéséről van szó, hanem az adóbázis kiszámításának összhangba hozataláról.

MTI/Menedzsment Fórum