Az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális párt győzelme ellenére a függetlenségi pártok szerezték meg a parlamenti többséget a katalán parlamenti választásokon - állapítható meg a szavazatok 99,59 százalékos feldolgozottságánál.
A függetlenségi pártok összesen a szavazatok 47,3 százalékát kapták meg, míg a spanyol egység pártjait a választók 43,3 százaléka támogatta. Előbbiek 70, utóbbiak 57 képviselőt delegálhatnak az új katalán törvényhozásba.
Az Állampolgárokra a szavazók 25,3 százaléka voksolt (1,1 millióan), 37 mandátummal ők alakíthatják meg a legnagyobb frakciót. A Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt elnök pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) 21,6 százalékos (940 ezer szavazat) támogatottsága 34 képviselői helyet ér. A függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldalra (ERC) a választók 21,4 százaléka (930 ezer fő) voksolt, ezzel a párt 32 képviselőt delegálhat a parlamentbe. A Katalán Szocialista Párt (PSC) a szavazatok 13,8 százalékával (600 ezer voks) 17 politikust ültethet a parlamenti patkóba. A baloldali Katalónia közösen (Catalunya en común) 7,4 százalékot kapott a szavazatokból (320 ezer), amivel 8 mandátumot ért el. A baloldali, függetlenségi Népi Egység (CUP) 4,4 százalékos támogatottsággal (190 ezer szavazat) 4 képviselői helyet kap.
A Spanyolországban kormányzó Néppárt (PP) súlyos vereséget szenvedett, a szavazatok 4,2 százalékának köszönhetően (180 ezer voks) 3 politikusa képviseli majd.
A választási részvétel rekordot döntött Katalóniában: a jogosultak 81,8 százaléka, összesen 4,3 millióan szavaztak. Az új katalán törvényhozásnak a jogszabályok értelmében január 23-áig kell megalakulnia.
Az Európai Unió álláspontján nem változtat a katalán parlamenti választások eredménye - közölte péntek hajnalban az Európai Bizottság szóvivője. "Álláspontunk Katalóniáról jól ismert, és mindenféle szinten többször ismertettük. Nem változtatunk rajta. Regionális választásokról egyébként sem mondunk véleményt" - jelentette ki Alexandre Winterstein szóvivő az AFP hírügynökség kérdésére.
Az EU a katalán válságban kezdettől fogva elutasította, hogy elismerje az egyoldalúan kikiáltott katalán parlament függetlenségét, mert spanyol belügynek tekinti a kérdést. Az unió hagyományosan nem fűz megjegyzést tagországainak belpolitikai konfliktusaihoz. Az EU ezenkívül úgy ítéli meg, hogy az október 1-jei katalán függetlenségi népszavazás ellentétes a spanyol alkotmánnyal, és arra kért minden érintett spanyolországi felet, hogy ne konfrontálódjon, hanem párbeszéd keretében oldja meg a problémát.
MTI
