Bár a tavalyi 54. helyezésünk után jól mutat, hogy a Világbank legfrissebb, 2016-os versenyképességi kiadványában, a Doing Businessben a 42. legversenyképesebb gazdaság lett a magyar, a változások mögött sokkal inkább a felmérés módszertanának finomítása áll és nem a hazai szabályozói környezet pozitív módosítása.
Ezt mutatja a tanulmánynak a lenti ábrája is, mely szerint – a módszertani változásoktól eltekintve - az elmúlt egy évben nem lettünk versenyképesebbek, nem kerültünk közelebb az élbolyhoz.
Ugyanakkor az tény, hogy ezen a listán sokkal jobb a 42. helyen szerepelni, mint az 54.-en, mivel ahogy azt az NGM közleménye is megjegyzi, ezt a rangsort a nemzetközi gazdasági és pénzügyi élet minden szereplője figyelemmel kísérik, így fontos gyakorlati jelentősége van.
Ebből a szempontból viszont igen elkeserítő, hogy Kazahsztán közvetlenül előttünk, vagyis a 41. helyen tartózkodik (miközben tavaly még csak a 77. volt, és az ő helyezésük nem csak a módszertani változások miatt javult ilyen mértékben). De a lista alapján versenyképesebb nálunk Örményország (35.), Mauritius (32.), Grúzia (24.) és Macedónia (12.) is. Persze ezek a helyezések – például, hogy a macedón gazdaság versenyképesebb az ausztrálnál (13.), a kanadainál (14.), vagy a németnél (15.) - azt is jelzik, hogy a módszertanon lehetne még mit csiszolni.
Valószínűleg így gondolják ezt a döntéshozók Belgiumban (43.), Olaszországban (45.), de akár Izraelben (53.) vagy Luxemburgban (61.) is.
A listát egyébként Szingapúr, Új-Zéland és Dánia vezeti, az első tízbe pedig befért még Dél-Korea (4.), Hong Kong (5.), Nagy Britannia (6.), USA (7.), Svédország (8.), Norvégia (9.) és Finnország (10) is.
A közép-európai országok közül a legelőkelőbb helyet a lengyel (25.) gazdaság érte el, de Szlovákia (29.),Szlovénia (29.), Csehország (36.), Románia (37.), Bulgária (38.) és Horvátország (40) is előttünk áll.
mfor.hu
