Újabb méretes zakó a második negyedévben
2012 első félévében 281 millió forintos veszteséget könyvelhettek el a részvénytársasági hitelintézetek - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) csütörtökön megjelent friss statisztikájából. Még elszomorítóbb a kép, ha azt is mellé tesszük, hogy az első negyedév végén még 31,3 milliárd forintos nyereség látszott, vagyis április és június között 31,6 milliárd forintos volt a magyar bankrendszer vesztesége. Ez jelentős romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest, ugyanis tavaly az év első felében még 140,9 milliárd forint volt a bankok adózott eredménye.
Ha részletesen megvizsgáljuk a számokat, akkor az derül ki, hogy a részvénytársasági hitelintézetek kamateredménye kismértékben csökkent, az adózott eredményben tapasztalható zuhanás elsősorban a nem kamateredménynek, azon belül is az egyéb nem kamateredménynek volt köszönhető tavalyhoz képest. Ezen a soron az első félévben 320,7 milliárdos volt a bankok vesztesége a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 123,9 milliárd forint után. Ez azonban nem újdonság, hiszen már az első negyedéves adatok kapcsán is azt találgattuk, minek volt köszönhető az egyéb nem kamateredmény jelentős romlása. Elvileg ezen a soron szerepel a bankadó, vagyis elképzelhető, hogy annak elszámolásán változtattak a cégek, például a teljes éves összeget az első félévre számolták el. Az OTP esetében például biztosan tudjuk, hogy a 29 milliárdos bankadót már az első negyedéves eredményben elszámolták. Emellett ezen a soron számolják el a pénzintézetek a deviza és egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzést, ennek megugrása is okozhatta tavalyhoz képest az eredmény romlását.
A bankok kamateredménye a 2011 első félévében tapasztalt 433,1 milliárd forint után idén hat hónap alatt 405,1 milliárdot tett ki. Ezen belül a kamatbevételek 997,2 milliárdról 1050 milliárdra emelkedtek, míg a kamatkiadások összege 644,9 milliárdot tett ki a tavalyi 564,1 milliárd után.
Mivel a második negyedév eredménye negatív meglepetést okozott, ezért talán érdemesebb az előző negyedévvel is összehasonlítani a számokat, vagyis megvizsgálni azt, hogy lett az első negyedéves 31 milliárdos profitból három hónappal később ugyanekkora veszteség. A PSZÁF statisztikája szerint ez két fő okra vezethető vissza: egyrészt a céltartalékolás emelkedésére, ami a portfólió romlásával függ össze, másrészt pedig a kamatbevételek csökkenésére, ami a bankok közti élesedő verseny eredménye lehet.
A céltartalékolás kapcsán az látszik, hogy nagyrészt a végtörlesztés miatt az első negyedévben 134,5 milliárd forintnyi korábban megképzett tartalékot szabadíthattak fel a bankok, a második negyedévben viszont 76,8 milliárd forintos céltartalékot kellett képezniük, vagyis az első félév tekintetében már csak 57,7 milliárdos pluszt mutat a kockázati költségek alakulása.
A kamatbevételekkel kapcsolatban az előbb már felvázoltuk, hogy tavalyhoz képest növekedés volt tapasztalható, azonban ebben főleg az első negyedévnek volt szerepe. Az év első három hónapjában ugyanis 531,8 milliárd forint kamatbevételük volt a pénzintézeteknek, majd a következő időszakra ez 518,2 milliárd forintra csökkent, ez a 15 milliárdos kiesés pedig szintén rontotta az eredményt.
Egyre többen dobják be a törölközőt
A céltartalékolás növekedéséből már következtetni lehet arra, hogy a második negyedévben ismét romlott a bankok portfóliójának minősége, hiszen ezeket a céltartalékokat hagyományosan a várható veszteségekre kell megképezni a bankoknak. A PSZÁF statisztikája a hitelek késedelmességét illetően is tartalmaz adatokat, ezért ezen a területen is érdemes kicsit jobban szétnézni.
A bankok teljes hitelállománya a március végi 17 684,5 milliárd forintról 17 180,4 milliárd forintra csökkent, a masszív visszaesésben jelentős szerepe lehetett a forint erősödésének, hiszen az 500 milliárdos csökkenés teljes egészében a devizában nyújtott hitelek területén jelent meg. Ebből a hatalmas állományból mi most elsősorban a lakossági hitelekkel foglalkozunk.
A részvénytársasági hitelintézeteknél a teljes lakossági hitelállomány június végén 6446,5 milliárd forint volt, ami 172,1 milliárd forinttal maradt el a három hónappal korábbi szinttől. A teljes lakossági állományon belül a 90 napon túli lejárt tartozással rendelkező hitelállomány 1043,5 milliárd forintot tett ki, vagyis az úgynevezett NPL-ráta (non-performing loans) 16,2 százalékot tett ki. Az első negyedév végén ugyanez a ráta 14,9 százalékos volt. A lakossági hiteleken belül a devizában nyújtott kölcsönök NPL-rátája 17,7 százalékról 19,6 százalékra nőtt egyetlen negyedév alatt. Jórészt ez magyarázhatja tehát a majdnem 80 milliárdos céltartalékolás.
Ha már a lakossági hiteleknél tartunk, akkor érdemes külön megvizsgálni egy kört, a lakossági jelzáloghiteleket, hiszen így pontosabb képet kaphatunk a legnagyobb részesedéssel rendelkező hiteltípusról is. A teljes jelzáloghitel-állomány június végén 5329,3 milliárd forint volt a részvénytársasági hitelintézeteknél, ez 131,5 milliárddal maradt el az egy negyedévvel korábbitól. A 90 napon túli késedelembe esett hitelek aránya ebben a körben három hónap alatt 14,8 százalékról 16,2 százalékra emelkedett. Ha csak a devizában nyújtott jelzáloghiteleket vesszük figyelembe, akkor a 90 napon túli késedelem aránya 20,3 százalék volt a március végi 18,4 százalék után. Vagyis az év közepére minden ötödik lakossági deviza alapú jelzáloghitel gyakorlatilag bedőlt.
Szintén nem mutat túl szépen a már egyszer átstrukturált hitelek portfóliója: a lakossági szegmensben június végéig 884,9 milliárd forintnyi kölcsönt strukturáltak át a bankok az ügyfelekkel közösen, azonban ebből 268,8 milliárdnyi állomány már újra 90 napon túli késedelembe esett. Vagyis majdnem minden harmadik adós esetében az átstrukturálás sem segített megoldani a fizetési nehézségeket. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 240,7 milliárdos állomány esetében volt 90 napon belüli lejárt tartozás, akkor az látszik, hogy mindössze az átstrukturált hitelek 42,4 százaléka nevezhető a könnyítés után problémamentesnek, közel 60 százalék esetében a banktól kapott engedmény sem javította az adós helyzetét jelentősen.
A korábbi tőkeemeléseknek köszönhetően a romló portfólió és a veszteség sem veszélyezteti a hazai pénzintézetek tőkehelyzetét, a tőkemegfelelési mutató az első negyedévi 14,28 százalékról 14,79 százalékra emelkedett június végére.
Beke Károly
mfor.hu
