Az Európai Unió 27 tagországának állampolgárai jelenleg szabadon utazhatnak a közösségen belül, az úgynevezett schengeni övezetben pedig a közúti utasforgalomban határellenőrzés sincs. Emellett a harmadik országokkal közös határszakaszon sem volt eddig szigorú ellenőrzés, ezt változtatta meg például Magyarország, amikor idén úgy döntött, hogy a déli országrésznél komoly műszaki határzárt épít ki, emellett az őrizetet ellátó állomány létszámát is jelentősen felduzzasztották.
Ahogy az ismert, a menekültek milliós áradatának ilyen módon történő feltartóztatását sokáig igen kritikusan fogadták Európa-szerte és komoly kritikákat kapott az Orbán kormány a kerítésépítés miatt. A helyzetet árnyalta, amikor a menekültek átjutottak a régiónkon és elözönlötték a nyugat-európai országokat. Gyökeres fordulatot az európai közvélemény körében a párizsi merényletek hoztak, amelynek elkövetésében a menekültekkel együtt érkező terroristák is részt vettek. Ezt követően a határvédelem nem lett többé szitokszó, sőt mind több európai politikus gondolja úgy, hogy érdemes lenne visszaállítani a védelmet és az ellenőrzést a belső határokra is.
A közhangulat változását a politikusok többnyire magukénak teszik, a határok visszaállítása azonban így is kérdéses lehet. Ennek ugyanis komoly költségei lesznek, illetve akár számottevően visszavetheti az európai cégek versenyképességét egyes szektorokban.
A kiépítés költsége ugyan tetemes összeget emészt fel, ám ennél jóval komolyabb tételek is lennének. A magyar-szerb határra felhúzott műszaki zár bejelentésekor július elején azt közölték, hogy a kormány 6,5 milliárd forintot különített el alapanyagokra és közvetlen munkaköltségre. Ezt végül túllépték a költségek, és a magyar-horvát szakasz egy részén – ahol a természetes védvonal, a Dráva és Mura folyók nem szegélyezik az országhatárt – is kiépítették a kerítést. A kormány összesen 12 milliárd forintot költött el a beruházásokra. Ezt tekintetbe véve uniós szinten, csak a kerítésépítés költsége euró milliárdokban lenne számszerűsíthető.
A kereskedelem, a fuvarozás és a turizmus is veszteségeket szenvedne el, ha a határokat az eddigiekkel szemben komolyan elkezdenék őrizni. A holland közúti fuvarozók elemzése szerint a tagvállalataik számára 684 millió dolláros éves költséggel járna, ha a határon a kamionoknak egy órával többet kellene várakozniuk. Egy másik felmérés szerint a határok lebontása éves szinten 0,1 százalékkal járult hozzá a külkereskedelmi forgalom növekedéséhez. Ez az elsőnek kis változás Olaszország vagy Spanyolország esetében 50 millió dollár pluszt jelent.
Sokan azt emelik ki, hogy a schengeni rendszer egy nagyon komoly szimbólum az Európai Unióban, amely kézzel foghatóvá tette a Római Szerződésben foglalt alapelveket. A határok lebontása ugyanis mindenki számára materializált olyan fogalmakat, mint a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása a közösségen belül. Vannak persze olyan vélemények is, mely szerint az EU és Schengen közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Ők példaként az Egyesült Királyságot hozzák fel, az ország immár 43 éve tagja az EU-nak, a határőrizetet mégsem adta fel annak ellenére, hogy a szabad kereskedelem egyik szószolójának számít az ország.
mfor.hu
