A monetáris tanács kétnapos ülését követően kiadott, a kabinettel közösen jegyzett nyilatkozatban a jegybank "nyílt végű monetáris lazítást" irányzott elő, meghosszabbítva ezzel eszközvásárlási programját, amely eredetileg ez év végéig tartott volna.
A bank 2014 januárjától havi 13 ezer milliárd jen értékben fog pénzügyi eszközöket felvásárolni, ebből 2 ezer milliárd értékben vesz majd államkötvényeket a Kyodo hírügynökség értesülései szerint.
A jelenleg 101 ezer milliárd jenes eszközvásárlási program a japán jegybank legfőbb monetáris eszköze, mivel a 0 és 0,1 százalék közötti sávban tartott alapkamatot már nem tudja tovább csökkenteni.
Sirakava Maszaaki jegybankelnök azt is közölte, hogy erősíteni fogják az együttműködést a kormány és a jegybank között, miután megbeszéléseket folytatott Abe Sindzó miniszterelnökkel, Aszo Taró pénzügyminiszterrel és Amari Akira gazdaság- és költségvetéspolitikai miniszterrel.
A kabinet üdvözölte a lépést, Szuga Josihide kormányszóvivő pedig elmondta, hogy a fejlemények fényében "nincs napirenden" a jegybanktörvény megváltoztatása, azaz a bank függetlenségének korlátozása.
A decemberben hatalomra jutott Liberális Demokrata Párt (LDP) az elmúlt hetekben erőteljes nyomást gyakorolt a jegybankra a kétszázalékos inflációs cél elfogadása végett.
Egyes elemzők szerint ugyanakkor a kétszázalékos cél irreális a jelenleg mérsékelt deflációban lévő szigetország számára, a pénzkínálat jelentős növelése, illetve az államadósság monetizálása pedig számottevő káros hatásokkal is járhat.
Az ambiciózus célkitűzés ellenére a jegybank legfrissebb becslése 0,9 százalékos inflációval számol 2014-re.
Sajtóértesülések szerint a kormány idén tavasszal az erőteljes monetáris élénkítést támogató szakembereket fog kinevezni a bank élére, miután márciusban mindkét alelnök, áprilisban pedig a kabinet céljait túlzónak tartó Sirakava megbízatása is lejár.
MTI
