A válság hírére a magyar háztartások nem az olcsóbb termékeket vásárolták, hanem a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségét csökkentették inkább. A kereskedelmi csatornák közül 2008-ban a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el.
Bár a kereskedelmi márkás termékek aránya Magyarországon még nem érte el a számos nyugat-európai országban tapasztalt egyharmados forgalmi részesedést, a magyar háztartások vásárlásaiban arányuk évről-évre nő. A korábbi évekhez hasonlóan 2008-ban is folytatódott a kereskedelmi márkás termékek előretörése, részesedésük 2008-ban meghaladta a 25 százalékot.
Egy átlagos háztartás egy év alatt több mint 8 kereskedelmi láncban vásárol, és ebben a tekintetben nincs jelentős különbség az egyes láncok vásárlói csoportjai között. Havi rendszerességgel átlagosan 4 láncban vásárolunk (3 kereskedelmi láncban és 1 "sarki kisboltban").
A hét napjai szerinti fogalom megoszlás az előző évekhez hasonlóan alakult 2008-ban is. A teljes FMCG forgalom 40 százaléka továbbra is pénteken és szombaton realizálódik. A vasárnapi forgalom összességében szintén nem változott 2007-hez képest, habár az egyes csatornák tekintetében lényeges különbségek mutatkoznak. A hipermarketek forgalmának több mint tizede a hét utolsó napján bonyolódik, és közel hasonló ez az arány a cash&carry csatorna esetében is, míg a tradicionális kereskedelmi csatornákban és a drogériákban csak a 3 százalékot közelíti.
A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány 17 százalékra nőtt 2008-ban. A hipermarketekben a privát vásárlások értékének 35 százalékát kártyával egyenlítették ki a háztartások, míg a c&c csatornában ugyanez az arány 34 százalék volt. Legalacsonyabb (bár lassan növekvő) a kártyahasználat jelentősége a kisboltokban: mind a lánchoz tartozó kisboltok, mind a független kisboltok esetében a vásárlások értékének kevesebb, mint 3 százalékát fizetik bankkártyával.
