Jelentősen vezet a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora a leadott szavazatok kétharmadának feldolgozása után a vasárnapi görög népszavazáson. A görög választási bizottság honlapján közzétett adatok szerint a szavazatok 69,14 százalékának feldolgozottsága után a nemmel szavazók aránya 61,48 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 38,52 százalék volt. A részvételi arány több mint 55 százalékot ért el, jóval meghaladta a népszavazás érvényességéhez szükséges 40 százalékot.
Az előzetes adatok is a nemek győzelmét jelezték, de nem ilyen fölényes arányban. Az urnák zárása után közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint nagyon szorosak az eredmények, de a "nemmel" szavazók tábora vezet, három százalékpont körüli értékkel. A részvételi arány több mint 55 százalékos volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.
Szavazatának leadása után a görög miniszterelnök délelőtt úgy fogalmazott, hogy a demokrácia győzelmét jelenti a népszavazás. "A kormány akaratát figyelmen kívül hagyhatják, de a népakarattal ezt nem tehetik" - mondta Alekszisz Ciprasz, hozzátéve, a vasárnapi referendummal a görög nép azt üzeni, hogy kezében tartja sorsát, a demokrácia legyőzi a félelmet, az elszántság győz a félelem propagandája felett". "Biztos vagyok abban, hogy egy új utat nyitunk meg Európa népeinek" - tette hozzá.
Az urnazárást követően Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő közölte, kormánya azonnal folytatni akarja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel, hogy megegyezésre jussanak és "a felszínen tudják tartani" Görögországot. "Az újrakezdődő egyeztetéseknek nagyon hamar, akár 48 órán belül le kellene zárulniuk" - mondta Szakellaridisz az egyik görög televíziónak.
Nikosz Filisz, a kormányzó Sziriza párt parlamenti szóvivője kijelentette, a nemleges eredmény lehetővé tenné a görög kabinetnek, hogy továbbhaladjon, egyezségre jusson a hitelezőkkel, és normalizálja a bankrendszert. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter estére összehívta a bankvezetőket, hogy megvitassák, milyen kéréssel forduljanak az Európai Központi Bankhoz (EKB). A görög pénzügyi sajtó értesülései szerint a nemzeti bank a sürgősségi likviditási támogatás (ELA) keretösszegének 6 milliárd eurós megemelését kéri az EKB-tól a készpénzhiánnyal küzdő görög bankok megsegítésére. Pénteki adatok szerint a görög bankok már csak egymilliárd euró forgóeszközzel rendelkeztek, működésük biztosítása hétfőtől már az Európai Központi Bankon múlik.
Az elmúlt napokban számos európai politikus megismételte, hogy a görögök valójában az euróövezeti tagságukról szavaznak. Alekszisz Ciprasz és Jánisz Varufakisz viszont kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatják a hitelezők követeléseit. Ha Görögország az euróövezet elhagyására kényszerül, új drachmát vagy valamilyen ideiglenes fizetési egységet kell bevezetnie, de azok legfeljebb a ötödét fogják érni az eurónak. Több bank és kutatóintézet az utóbbi fél év alatt közzétett tanulmányaiban úgy becsülte, hogy a görög gazdaság nemzetközi versenyképességének helyreállításához legalább 25-30 százalékos leértékelésre lenne szükség, de a várható kaotikus pénzügyi következmények, az állam és a magánszektor csődje szinte garantálja az új fizetőeszköz értékének akár 80 százalékig terjedő csökkenését.
Nehezen képzelhetőek el az újabb tárgyalások Görögországgal, miután a részeredmények szerint a görög választók többsége nemet mondott a hitelezőkkel kötendő megállapodásra az erről szóló referendumon - mondta vasárnap este Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter. Gabriel szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök "felégette az utolsó hidakat" Európa és Görögország között, amelyeken át elmozdulhattak volna a megegyezés felé.
Francois Hollande francia elnök és Alekszisz Ciprasz vasárnap telefonon egyeztettek. Az ERT görög állami televízió szerint a két vezető azokról az eszközökről beszélt, amelyeket a nemzetközi hitelezők és Görögország között, június 25-én megszakadt tárgyalások folytatásához kellene bevetni.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök otthon győzelmet aratott, de Európa többi részén elveszítette a hitelét - írta az az európai liberálisok európai parlamenti (EP-) frakciójának Twitter-oldalán a képviselőcsoport vezetője, Guy Verhofstadt vasárnap este. Verhofstadt a frakció által kiadott közlemény tanúsága szerint úgy vélekedett: a nemek győzelme, a reformcsomag elutasítása sok bizonytalanságot szül, és akaratlanul is Görögország távozásához vezethet az euróövezetből. A politikus úgy értékelte a népszavazás eredményét, hogy a görögök az adóemelésen és nyugdíjcsökkentésen alapuló csomagra mondtak nemet, de ez egyben megnyithatja annak lehetőségét, hogy valódi, mélyreható reformok valósuljanak meg, s helyreálljon Görögország versenyképessége.
MTI
