A pénzintézetek különadója a 2011-es bevételi előirányzatban szereplő 187 milliárdról a következő három évben még 93,5 milliárd forintot tesz majd ki, míg az ágazati különadók a jövő évi 161 milliárdról 2012-ben 166 milliárdra emelkednek és 2013-ban és 2014-ben is további 85,5-85,5 milliárd forint bevételt tervez ebből a kormány.
A költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt táblázatból kiderül, hogy a végkielégítésekre kiszabott 98 százalékos különadóból 2014-ig minden éven 1 milliárd forint bevételt vár a kormány.
A társadalombiztosítási alapok költségvetési támogatása a jövő évi 637 milliárdról 800,6 milliárdra nő 2012-ben és 931, majd 950 milliárd forintra emelkedik 2013-ban és 2014-ben. A költségvetési szervek kiadásai jövőre 52 milliárd forinttal emelkednek az idei előirányzat fölé, a következő években pedig lényegében stagnálnak, 20, 50 milliárddal emelkednek 2000 milliárd fölé.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a 2011-es 2,8 százalékról, következő években 2,4, 2,3, majd 2014-ben 1,9 százalékra csökken. Ebben a prognózisban, persze, szerepet játszik az is, hogy a GDP növekedési üteme a kormány prognózisa szerint a jövő évi 3,0 százalékról 2013-ban és 2014-ben 5,0, illetve 5,2 százalékosra gyorsul. A központi költségvetés bruttó adóssága mintegy 860 milliárd forinttal nő és a jövő év végén 20.926 milliárd forinton tetőz, ám 2012-ben már majdnem 1500 milliárd forinttal csökken, majd az irányszámok szerint ismét növekedésnek indul és 2014-ben ismét 20.37 milliárd fölé szökik.
"A válságadók, amelyek azoknak az ágazatoknak a közteherviselésbe való bevonására szolgálnak, amelyek az elmúlt időszakban nem kaptak lehetőséget arra, hogy arányos módon vegyenek részt a közteherviselésben, három évre, 2010-re, 2011-re és 2012-re szólnak, ezután megszűnnek" - fogalmazott a miniszterelnök szóvivője.
"Egy új szabályozást szeretnénk majd létrehozni és a jelenlegi becsléseink szerint ez az új szabályozás a jelenlegi válságadókból befolyó bevételnek körülbelül a felét fogja jelenteni bevételként a költségvetés számára" - mondta.
A részleteket firtató kérdésre annyit közölt, hogy az új szabályozás az érintett ágazatok arányos közteherviselésben való részvételét lesz hivatott szolgálni; hogy ez milyen formában történik meg, arról még tárgyalni kell.
MTI
