Rég láttunk ekkora veszteséget
2011 első három negyedévében 56,7 milliárd forint volt a részvénytársasági hitelintézetek adózott eredménye - derült a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szerdán közölt, a részvénytársasági hitelintézetekre vonatkozó friss statisztikájából. Az kedvező, hogy nyereséges maradt a bankrendszer, azonban a második negyedév végén még 140,9 milliárd forint volt a profit, vagyis július és szeptember között 84,2 milliárd forint volt a veszteség.
Éves szinten még így is túlteljesíthetjük a tavalyi 12,3 milliárd forintos adózott eredményt, de sok függ attól, hogy a végtörlesztés a végén mekkora számlát jelent majd a bankoknak. Ha ugyanis a negyedik negyedévben is jelentős veszteség lesz a kedvezményes árfolyamú végtörlesztések miatt, akkor az sem zárható ki, hogy veszteségbe csúszik a magyar bankrendszer éves szinten.
A három negyedév alatt elért profitnál azt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy a legnagyobb hazai kereskedelmi bank, az OTP magyarországi tevékenységének kilenchavi eredménye 91,3 milliárd forint volt. Vagyis az OTP nélkül 34,6 milliárd forintos veszteségük volt a részvénytársasági hitelintézeteknek január és szeptember között.
A jelentős bukás szinte teljes egészében a megnövekedett céltartalékolásnak volt köszönhető, hiszen a felügyelet adatai szerint az értékvesztés és kockázati céltartalék változása három negyedév alatt 264,1 milliárd forinttal csökkentette az eredményt. Június végén ez az összeg még 107,1 milliárdos veszteséget mutatott, vagyis a harmadik negyedévben 157 milliárd forintnyi céltartalékot képeztek a részvénytársasági hitelintézetek.
A magas céltartalékolás egyrészt a svájci frank augusztusi rekordárfolyamának volt köszönhető, akkor ugyanis egyre többen kerültek fizetési nehézségbe. Amikor szeptember elején az SNB árfolyamrögzítése kicsit enyhíthette volna a bankok terveit, akkor a kormány bejelentette a végtörlesztés tervét, ami miatt sok banknak ismét jelentős céltartalékot kellett képeznie.
Az eredményben jelentős veszteséget képvisel még az egyéb nem kamateredmény sor, melyen 256,2 milliárd forintos mínuszt kellett lenyelniük a bankoknak. Ez azonban nem okozott különösebb meglepetést, mivel ezen a soron szerepel a bankadó is.
Mennyi lehet a számla a végtörlesztés lezárása után?
Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy összesen mennyi lehet a bankok vesztesége a végtörlesztésből. Az elfogadott törvény szerint az ügyfelek december 31-ig jelezhetik szándékukat a bankjuk felé, majd azt követően két hónapjuk van arra, hogy egyösszegben, kedvezményes árfolyamon megszabaduljanak devizahitelüktől. Október végéig a PSZÁF adatai szerint 29 500 ügyfél esetében történt meg a végtörlesztés, ez összesen 130 milliárd forintnyi hitelállományt érintett, vagyis a bankok vesztesége már egy hónap alatt is 44 milliárd forint volt. A végösszeget illetően csak becslések vannak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei szerint például alappályán 207, stresszpályán pedig 356 milliárd forint lehet a pénzügyi szektor teljes vesztesége. A jegybank 20 százalékos végtörlesztési aránnyal számolt december végéig.
Bár ez már a negyedik negyedévhez tartozik, több pénzintézet már a harmadik negyedévre is jelentős céltartalékot képezett a veszteségekre, így a végtörlesztés hatása már a július és szeptember közötti eredményekben is meglátszott. A K&H például már a harmadik negyedéves eredmények kapcsán bejelentette, hogy 25,2 milliárd forintos értékvesztést számolt el a végtörlesztés miatt, az MKB és az Erste pedig elismerte, hogy tőkeemelésre is kényszerül a várható veszteségeknek köszönhetően.
Alapvetően az volt megfigyelhető a végtörlesztés kapcsán, hogy a magyar bankok kétféle stratégiát követtek: egy részük már a harmadik negyedévben jelentős céltartalékot képezett a majdani veszteségekre, ugyanakkor az OTP például csak a már elkönyvelt végtörlesztéseket vette figyelembe. Így a legnagyobb hazai banknál várhatóan a negyedik negyedévben is komoly mínuszt hoz majd a kormány lépése, illetve lehetnek olyan pénzintézetek, melyek most alulbecsülik veszteségeiket, és az év utolsó három hónapjában további céltartalékképzésre lehet szükségük.
Romló portfólió, tőkére lehet szükség
A bankok megnövekedett veszteségei miatt a PSZÁF adatai szerint jelentősen, több mint egy százalékkal csökkent a részvénytársasági hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója. A szektor átlagos rátája szeptember végén 12,71 százalékot tett ki a júniusi 13,77 százalék után. A törvényi minimum jelenleg 8 százalékos tőkemegfelelés, a mostani csökkenés miatt néhány pénzintézet tőkebevonásra kényszerülhet, a már említett Erste 600 millió eurónyi friss tőkét kap, míg az MKB szintén tulajdonosi segítségre szorulhat. Mellettük a Raiffeisen feltőkésítéséről szólnak a hírek, a pletykák szerint 120 millió eurónyi tőkéhez juthat az osztrák tulajdonú pénzintézet.
A bankok portfólióján elsősorban az erős svájci frank hatásai látszanak meg, a harmadik negyedévben jelentősen romlott a portfólió minősége. A teljes hitelállomány 19 147,1 milliárd forintot tett ki, ebből 15 025,8 milliárd volt a problémamentes, 2137,2 milliárd a 90 napon belül lejárt tartozással érintett és 1984,1 milliárd a 90 napon túli késedelembe esett állomány. Mindez 10,4 százalékos NPL-rátát (a 90 napon túli késedelmes állomány aránya a teljes hitelállományhoz) jelentett a harmadik negyedév végén, júniusban ez az arány még alig volt több 10 százaléknál.
A lakossági hitelek minőségét vizsgálva a teljes portfólió esetében 11,5 százalékra emelkedett a 90 napon túli késedelmes állomány aránya a második negyedéves 11 százalékról. Ezen belül a lakossági devizahiteleknél 11,7 százalékos volt annak az állománynak aránya, mely már több mint három hónapos késedelembe esett szeptember végére.
Beke Károly
mfor.hu
