Miközben az Egyesült Államokban a vállalatok főleg részvény- vagy kötvénykibocsátással vonnak be friss pénzt a fejlődéshez, az Európai Unióban a kis- és középvállalkozók alapvetően hazai bankoktól vesznek fel hitelt. Európában a vállalati hitelezés háromnegyede bankhitel, és a finanszírozásnak csak negyede származik a tőkepiacról részvény- és kötvényeladás formájában. Az Egyesült Államokban körülbelül fordított az arány.
"Az erősebb tőkepiacok kiegészítenék a bankokat, mint finanszírozás forrás. Ez pedig még stabilabbá tenné a pénzügyi rendszert" - jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnöke, miután a Rigában ülésező pénzügyminiszteri tanács megtartotta az első vitát az Európai Bizottság februárban bejelentett indítványáról.
Az európai pénzügyi szolgáltatások piaca széttöredezett, így a vállalatokat sebezhetővé teszik a nemzeti bankrendszerek nehézségei, miután számos bank visszavágta hitelezési tevékenységét, hogy megfeleljen a szuverén adósságválság után elfogadott szigorúbb tőkemegfelelési mutatóknak. A tőkepiaci unió lehetővé tenné, hogy egy kisvállalat könnyűszerrel banki hitelt vegyen fel egy másik EU-tagállamban vagy értékpapírokat bocsásson ki uniószerte.
"Lényegében az a feladatunk, hogy megtaláljuk a módját a vállalkozások és a megtakarítók összekapcsolásának a növekedés finanszírozására. Azonosítanunk kell és fel kell számolnunk a befektetők pénze és a beruházási lehetőségek között fennálló akadályokat" - mondta Dombrovskis.
Jonathan Hill, az EU pénzügyi biztosa februárban terjesztette elő a tőkepiaci reformokat és tőkepiaci uniót előirányzó javaslatát: a terv szerint EU-szerte egységesíteni kellene a tőkepiaci szabályokat, növelni kellene a vállalati hitelezés értékpapírosítását és olcsóbbá kellene tenni a kisebb vállalatok tőzsdei megjelenését. Három hónap konzultáció után a pénzügyminiszterek júniusban döntik el a prioritásokat, hogy az Európai Bizottság őszre elő tudja készíteni a tőkepiaci unió megteremtésére vonatkozó akciótervet.
A brüsszeli Bruegel Intézet, egy befolyásos uniós agytröszt a pénzügyminiszterek rigai tanácskozására készített elemzésében azt javasolta, hogy először korlátozott számú reformra kellene összpontosítani, hogy megőrizzék a lendületet az egységes tőkepiac megteremtésében. Az intézet arra figyelmeztetett, hogy a 11 euróövezeti ország által tervezett, a részvények, kötvények és származékos termékek kereskedésének megadóztatását célzó intézkedések fékezhetik a beruházásokat, ami káros gazdasági következményekkel járna.
MTI
