Több követőre is találhat régiónkban az Orbán-kormány döntése a bankadó bevezetéséről, írja hétfői számában a Handelsblatt.
A horvátok is bankadóval foltoznák be a költségvetést
A tekintélyes német gazdasági napilap szerint ehhez a lépéshez Horvátország áll a legközelebb a volt szocialista országok közül. Jadranka Kosor miniszterelnök magyarországi látogatása óta egyértelműen pártolja az ötletet - már csak azért is, mert az államháztartási kiadások csökkentését célzó egyeztetések eddig nem vezettek eredményre.
Az ottani pénzügyminisztérium egyelőre nem kommentálta ezeket a híreket. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy tervezik a költségvetés átalakítását, ennek időpontja pedig augusztus vége, szeptember eleje lehet.
A horvát központi bank viszont ellenzi a lépést: szerintük a banki különadó bevezetése a kamatok emelkedésével járhat, és hatására tőkekiáramlás indulhat az uniós tagságra pályázó országból.
Zeljko Rohatinski, a központi bank elnöke azt is világossá tette, hogy "nem egyenlítik majd ki" a bankadó esetleges negatív következményeit, például a kamatok megugrását. "Egy alapvetően rossz döntést nem fogunk további rossz döntésekkel korrigálni" - magyarázta a szakember.
A szlovákok sem szívbajosak
Szintén felmerült a bankadó bevezetésének ötlete Lengyelországban, Bulgáriában és Szlovákiában. Északi szomszédunknál - Magyarországhoz és Horvátországhoz hasonlóan - a költségvetés egyensúlyban tartására használnák az ebből származó plusz forrást, miután a kiadási oldal elszabadulása miatt idén nyolc százalékra nőhet az államháztartási hiány.
Míg a szlovákok még csak tervezgetik, az osztrákok már biztosan kasszához kérik a bankokat, erősítette meg a német lap információját az osztrák pénzügyminisztérium. Erre várhatóan még idén ősszel sor kerül, pontos részletek egyelőre nem ismertek.
A németek válságalapot terveznek
Szintén bevezeti a bankadót a német kormány, amely a bankszektor átalakításáról szóló törvény keretében dönt erről, várhatóan már a szerdai ülésén. Az adó maximális értéke az éves nyereség 15 százaléka lesz - ezt kizárólag olyan német székhelyű bankokra vetnék ki, amelyek nyereségesen működnek.
Igaz, Németországban nem a költségvetési lyukak betömködése, hanem a jövőbeni esetleges válságok kezelése a bevezetés célja - az adó egy ezt szolgáló alapba folyna be.
Mégis a kisember jár rosszul?
Mint ismert, a magyar Országgyűlés július végén döntött a bankadó szeptember elsejei hatállyal történő bevezetéséről. Az adó mértéke 50 milliárd forint éves mérlegfőösszegig 0,15 százalék, e fölött pedig 0,5 százalék lesz, ami becslések szerint idén mintegy 200 milliárd forint plusz bevételt jelent majd a költségvetésnek.
Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke az intézkedés várható hatásaival kapcsolatban korábban úgy vélekedett, hogy a pénzintézetek meg fogják találni az áthárítás módját (az ügyfelekre - a szerk.), miközben csökkenthetik a hitelkereteket és nehezíthetik a hitelekhez való hozzáférést. "A rászorultabb háztartások és a kkv-k fognak nehezebben hitelhez jutni, vagy nekik kell az adó aránytalanul nagyobb súlyát viselni” - magyarázta.
Szerinte az nem valószínű, hogy egy bank a különadó miatt felszámol mindent, és elköltözik Magyarországról, de könnyen lehet, hogy a nem csak Magyarországon tevékenykedő pénzintézetek más országok felé fogják eltolni a súlypontjukat. Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy ha vannak más okok is, akkor valakinek ez jelenti az utolsó lökést az elköltözéshez, tette hozzá.
Sajtóhírek szerint a Bank Austria anyabankja, az UniCredit már azzal fenyegetődzik, hogy ha Magyarország után Ausztria is a bevezetés mellett dönt, akkor a dupla adóztatás miatt Bécsből Milánóba helyezi át kelet-európai irányító központját.
W. B.
Menedzsment Fórum
