A legnagyobb európai hitelminősítő a közép-kelet-európai térség külső finanszírozási kockázatairól kiadott, 17 oldalas értékelésében azt írja: becslése szerint az általa vizsgált tizenegy ország 2009-ben lejáró összesített devizakötelezettsége 312 milliárd dollár lesz.
A Fitch ugyanakkor a bruttó külső finanszírozási kockázatokat "részben enyhítő, alapvető fontosságú tényezőnek" nevezi, hogy az esedékessé váló adósság nagy része nem tőkepiacról felvett hitel, hanem a külföldi anyabankokkal és egyéb anyavállalatokkal szembeni cégtartozás, ami a hitelminősítő szerint növeli a lejáró kötelezettségek magas megújítási rátájának valószínűségét a tőkebeáramlás hirtelen leállásának kockázatával szemben.
A Fitch Ratings mindazonáltal - a külső finanszírozási igények puszta mérete miatt - "jó esélyt" lát arra, hogy Magyarország, Lettország és Románia után Bulgária, Horvátország és Litvánia is segítséget fog kérni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) az esetleges finanszírozási hiányok pótlására, és arra, hogy "legyen egy lélegzetvételnyi idejük" a szükséges kiigazítások végrehajtására.
A Fitch szerint nem kizárt, hogy Macedónia és Észtország is az IMF-hez fordul, bár ez utóbbinak vannak bizonyos egyéb finanszírozási lehetőségei, és az észt kormány szilárdan ellene van az IMF-segítség igénybevételének.
A hitelminősítő szerint az IMF megnövelt mozgósítható tőkekészlete és erősödő aktivitása - amelyhez más nemzetközi pénzügyi intézmények segítsége is járul - kritikus fontosságú háttértámogatást ad több közép-kelet-európai gazdaságnak, illetve e gazdaságok pénzügyi rendszereinek és adóskockázati besorolásainak.
A Fitch Ratings általánosságban úgy ítéli meg, hogy az IMF-programokról szóló megállapodások alátámasztják az ilyen segítséget igénybe vevő térségi országok adósbesorolását, bár az IMF-segítség szükségességének puszta ténye elárulja, hogy az adott ország mekkora kihívásokkal néz szembe - áll az elemzésben.
A hitelminősítő több tényező - a kereskedelmi nyitottság, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által az átalakulás eddigi teljesítményére adott osztályzat, az üzleti környezet, a munkanélküliség és az árfolyamrendszer - alapján rangsort állított fel arról, hogy a vizsgált országok milyen szintű rugalmassággal tudnak reagálni a globális tőkeáramlási sokkokra.
A táblázatos kimutatás szerint a tizenegy ország közül csak Magyarország és Csehország kapott "magas" rugalmassági osztályzatot, hat térségi gazdaság - Bulgária, a baltiak, valamint Lengyelország és Románia - reagálási rugalmassága a Fitch számítási módszere szerint "közepes", Horvátországé, Macedóniáé és Szerbiáé pedig "alacsony".
A hitelminősítő a bruttó külső finanszírozási kockázatokat vizsgáló fejezetben a balti köztársaságokat emeli ki, amelyeknek külső finanszírozási igényei a Fitch számításai szerint meghaladják a hivatalos devizatartalékok 200-300 százalékát.
A térségben egyedül Csehország esetében kisebb ez a ráta 100 százaléknál - 96 százalék -, a Fitch így a cseh gazdaság sebezhetőségét ítéli a legalacsonyabbnak.
A kiigazítással számolt bruttó idei külső finanszírozási igény a devizatartalékok arányában Észtország és Lettország esetében 363, illetve 328 százalék, Litvániában 228 százalék. A Fitch e három országot sorolja a "magas" finanszírozási kockázatú kategóriába, a 162 százalékos rátájú Magyarországra megállapított kockázat "közepes".
A Fitch a jelentésben hangsúlyozza, hogy a bruttó külső finanszírozási igény fedezésének természetszerűleg nem a hivatalos hazai devizakészlet felhasználása az egyedüli módja; a legtöbb térségi országban ez várhatóan az idén lejáró kötelezettségek zömének refinanszírozásával vagy megújításával történik.
A megújítási ráták azonban bizonytalanok, és az adott ország adósságának szerkezetétől, a globális finanszírozási környezettől, az adósok egyéni hitelképességétől, és a fő hitelezők pénzügyi helyzetétől is függnek - áll a hitelminősítő csütörtöki londoni elemzésében.
MTI/Menedzsment Fórum
