Lázár János a V4 országok és a térség további négy uniós tagországainak képviselői, valamint Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi forrásokért felelős biztosának pénteki budapesti tárgyalását követően kijelentette: Magyarország olyan uniós költségvetést szeretne 2020 után, amely biztosítja azt a fejlődést, hogy Magyarország maga is nettó befizetővé váljon az azt követő költségvetési időszakban.
Hozzátette: az uniós költségvetésben Nagy-Britannia kilépése miatt eggyel kevesebb nettó befizető ország lesz, a csökkenő bevétel mellett pedig több feladatot kell megoldani. Lázár János jelezte, hogy a megbeszélés résztvevői is úgy látták, hogy erős, versenyképes, biztonságos Európára van szükség, a közös célok és az új kihívások miatt ugyanakkor több pénzre is. A nyolc ország képviselői ezért egyetértettek abban, hogy szükség lehet uniós befizetéseik növelésére, és nem zárkóztak el attól, hogy a bruttó nemzeti jövedelemmel (GNI) arányos befizetéseiket 1,1 százalékra növeljék - tette hozzá.
Közös érdeknek nevezte a bürokráciacsökkentést, ezért egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb ügyintézést és költségvetési megvalósítást szorgalmazott. Az eddigi kohéziós politikát sikeresnek nevezte, de figyelmeztetett, hogy a kohézió folyamata még nem ért véget, az Európai Bizottságot pedig ambíciózus költségvetés kidolgozására biztatta.
Kérdésre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy a kohéziós politikával a befizetők és a felhasználók egyaránt jól jártak, Közép-Európa pedig teljesítette a kötelezettségeit. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és a régió nem segélyre és mások pénzére pályázik, hanem együttműködést, befektetési lehetőséget ajánl. Ha a nyugat ebbe régióba fektet, azzal az egész kontinens versenyképességét erősíti - tette hozzá. Lázár János kiemelten fontosnak nevezte a növekedési tartalékkal rendelkező országrészek fejlesztését, valamint Magyarország részesedését az agrárpolitikai kedvezményekben.
Günther Oettinger biztos megerősítette, hogy a pénteki tanácskozás résztvevői az uniós költségvetést érintő kérdések túlnyomó többségében már most egyetértenek. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia kilépése miatt a közös célokról nem szabad lemondani, az új feladatok - a kutatás, az innováció, a migráció, a határvédelem és biztonsági feladatok - miatt pedig fontos eredménynek nevezte a résztvevők hozzájárulását a befizetések emeléséről.
Az Európai Bizottság biztosa kiemelte, hogy Európa versenyképességének és gazdasági erejének növelése, a szolidaritás és a fenntarthatóság szorosan kapcsolódik a kohéziós politikához és Lázár Jánoshoz hasonlóan a jogszabályi keretek egyszerűsítését szorgalmazta. Hozzátette: az EU-nak meg kell mutatnia, hogy nehéz időkben is képes a cselekvésre és az összefogásra, a jó kormányzásra.
MTI
