Az IMF augusztusi végtörlesztését követően 5 éves mélypontra csökkentek a költségvetés likvid tartalékai, amivel kapcsolatban Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára még a nyár végén azt nyilatkozta, hogy egy őszi dollárkötvény kibocsátással a kormány szeretne azt megemelni. A héten úgy tűnik, a kormány a tettek mezejére lépett, hiszen a Bloomberg értesülései szerint az amerikai értékpapírpiaci felügyeletnek egy új dollárkötvény-kibocsátási szándékra vonatkozó dokumentumot nyújtottunk be, amelynek kerete 5 milliárd dollár.
Amikor legutóbb februárban ez tettük, már a következő nap el is adtunk 3,25 milliárdnyi értékpapírt. Persze az is igaz, hogy azt egy nemzetközi road-show előzte meg, és ráadásul nem volt olyan Fed-gyűlés a következő napokban, amelynek végeredményét a nemzetközi piacok annyira epekedve várnák, mint a mostanit.
Az amerikai jegybank ugyanis most dönt a harmadik mennyiségi lazítási programjának folytatásáról, egészen pontosan arról, hogy az eddigi havi 85 milliárd dolláros vásárlásait mennyivel csökkentse. Ez pedig igen komoly érvágás a nemzetközi piacoknak, amelyek kis túlzással egész nyáron azzal foglalkoztak, hogy mikor lehet vége a programnak, illetve milyen mértékben vágják azt vissza Bernanke stábja.
Ugyanezeknek a találgatásoknak a hatásai a magyar eszközökre sokkal kisebbek voltak, mint például a távol-keletiekre, de nálunk is emelkedtek a távolabbi kötvények hozamai, és – bár ebben a permanens kamatvágásnak is nagy szerepe volt - a 300-as szintekig gyengült a forint az euróval szemben. Ha megnézzük például a februárban kibocsátott 10 éves dollárkötvényük árfolyamának alakulását, akkor azt láthatjuk, hogy a májusi csúcs után – párhuzamosan a Fed-program mérséklésével kapcsolatos találgatások "felfutásával" – csökkent az árfolyam. Ez pedig inverz módon növeli a hozamot, ami jelenleg 6,25 százalék. Ezzel párhuzamosan az amerikai tízéves papírok hozama 2,85 százalék, tehát a magyar felár 340 bázispont.
A februárban kibocsátott 10 éves dollárkötvényünk árfolyama
Amikor február közepén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a piacra dobta ezeket a papírokat, akkor azok felára 345 bázispont volt, ami így 5,375 százalékos kamatot jelentett. Vagyis az elmúlt 6 hónap alatt a felárunk érdemben nem változott, így hazánk kockázati besorolása sem. (Az 5 éves CDS-felárunk tegnapi 274,2 pontos értéke is ezt mutatja.)
Mivel azonban a kályha csöve, a tízéves amerikai papírok hozama május óta szakadatlanul, 100 bázispont fölötti értékkel nőtt, így a magyar kötvényektől is magasabb hozamot várnak el a befektetők. Így érnek össze a Fed mennyiségi lazító programjának mérséklésével kapcsolatos találgatások a magyar állam adósságának refinanszírozási költségével.
Az amerikai kötvények árfolyamát az elmúlt hetekben nemcsak a QE3-at érintő spekulációk, hanem a Fed következő elnökével kapcsolatos találgatások is befolyásolták. A média szerint két személy volt versenyben egészen hétfőig: a jelenlegi alelnök, illetve egy Obama által inkább favorizált jelölt. A piac szerint az előbbi, Janet Yellen nagyobb valószínűséggel fogja folytatni a januárban távozó Bernanke enyhe monetáris politikáját, mint amilyen lépések utóbbitól, Larry Summerstől várhatóak lettek volna. Így múlt időben, hiszen a kötvénypiaci befektetők, illetve Varga Mihályék szerencséjére Summers hétfőn visszalépett a jelöléstől, ami a kötvénypiacokon általános megugrást, így a hozamok esését váltotta ki. Ez a hatás látható mind a két chartunkon.
Na, erre a helyzetre csaptak le villámgyorsan Vargáék akkor, amikor benyújtották az újabb magyar dollárkötvény-kibocsátásra vonatkozó kérelmüket az amerikai értékpapír felügyelethez (SEC). Más kérdés, hogy a Fed kétnapos üléséről ma késő este megjelenő információk mennyire rendezhetik át a piacot. De ha még a várttól lényegesen eltérő változásokat jelentenének is be Bernankéék, ami komoly mozgásokat indukálna a piacon, azt szinte 100 százalékos biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy az új dollárkötvényünk többe fog kerülni a magyar költségvetésnek, mint a februári. Ugyanis ha 10 éves papírokat bocsátunk ki, akkor - ahogy fentebb számoltunk - a mostani árazások alapján hozzávetőlegesen 100 bázisponttal fogunk magasabb kamatot fizetni a februárinál. Így kizárt, hogy egy kedvező Bernanke-bejelentés ezt rövid időn belül le tudná "dolgozni". (Rövidebb futamidejű papír kibocsátásánál értelemszerűen kisebb a differencia, de van, és nem a javunkra.)
szp
mfor.hu
